Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
hogy felgyorsítja az égéstermék tömegét, amely Laval-csőben kiáramolva viszszaható erőt gyakorol, és tolja előre a járművet. Megvizsgáltam, hogy ha egy ilyen légi torpedónak elnevezett lövedéknek pl. egy könnyű ágyúból kilőve kezdeti sebességet adnak, avval milyen távolra lehet lőni. A számítást a had vezetőséghez intézett beadványban az annak idején a tüzérségnél legmegbízhatóbbnak tartott Siacci III név alatt ismert F. Siaccitól származó, a kritikus sebességet figyelembe vevő áramlási ellenállás összefüggésre hivatkozva, és annak alapján számoltam, amely a sebesség négyzetével változó áramlási ellenállást egy, a sebességgel változó empirikus összefüggéssel megadott szorzóval helyesbítette. A belépő levegő sűrítését adiabatikusnak számítottam, miután nagy repülési sebességek mellett a sűrítés ideje anynyira rövid, hogy a torlócső falán hőátvezetés gyakorlatilag nem jöhet számításba. Hasonlóan hővezetés után adiabatikus expanzióval számoltam. Evvel a számítási eljárással szakaszonkint követtem a lövedék röppályája emelkedő, majd eső szakaszát, és felrajzoltam a légi torpedó röppályáját, öszszehasonlítva az ágyúlövedék röppályájával. Ez a szét kezet hőerőgép, amely minden relatíve mozgó alkatrész nélkül, és nagy hőmérsékletek alkalmazását teszi lehetővé, mert nincs akadálya annak, hogy az égőtérben és azon túl is az expanzió nagy hőmérsékletnek kitett részét tűzálló anyaggal béleljék. A hőmérséklet növekedése a Carnot-hatásfok javítását biztosítja. Minden mozgó alkatrész hiánya és az egyenes irányú folytonos áramlás olyan tényezők, amelyek jó hatásfokot biztosítanak. Ez a szerkezet lényegileg azonos a ma Angliában a haditechnikában Ram-Jétnek nevezett sokkal későbbi szerkezettel. Az angol hadsereg Ram-Jet szerkezete egy 1955-ben megjelent közlemény szerint és a 40 évvel korábban a hadvezetőségünknek felajánlott légi torpedóm egymás mellé rajzolva a 3. ábrán látható. Javaslatomat a had vezetőség visszautasította (4. ábra) azzal, hogy az ismertetett megoldástól gyakorlati siker nem remélhető. A visszautasítás feletti letörtség és a vesztes háború hatása alatt évekig nem foglalkoztam a kérdéssel, majd 1928. május 26-án a Német Birodalomban szabadalmat jelentettem be repülőgép-hajtómotor céljára „Légsugár motor nagy magasságok számára” címmel, és július 8-án pótszabadalmat is jelentettem be hozzá. A törzsszabadalom a tiszta légsugár-hajtóműre vonatkozott olyan nagy sebességek számára, amelyeknél a relatív sebességgel belépő levegő elég nagy nyomást biztosít hővezetés utáni jó hatásfokú expanziómunka termelése számára. A pótszabadalom kisebb sebességek esetére és indítás céljára külön hőerőgéppel hajtott légsűrítőnek a sűrítőcső és az égőtér közé való beiktatására vonatkozik. Azért jelentettem be német szabadalmat, mert akkor a Német Birodalom Szabadalmi Hivatalának újdonság vizsgálatát tartották a legmegbízhatóbbnak. A szabadalmat hosszas, több mint négy évig tartó elővizsgálatok után meg-132
