Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Cserháti Jenő

fogcsonkítás tulajdonképpen a Lasche-féle szabadalom tudatos alkalmazása volt a foginterferencia elkerülésére.

Az MMÉE Heti Értesítője 28. évf. (1909) 13. sz-nak 147-dik oldalán a Cserháti-féle előadás rövid kivonata azzal fejeződött be, hogy a nagy érdeklődéssel végig hallgatott előadás után az elnök (Kájlinger Mihály) a szakosztálynak örömét és köszönetét fejezte ki afölött, hogy alkalma volt egykori elnökének közreműködését az előadói székben élvezni.

Jó előadó volt tehát. Erről emlékezik meg Dr. h. c. Muttnyánszky Áriám professzor is egy későbbi levelében [29], amely szerint az őt Gépelemek-ből oktató Cserháti Jenő professzor szép és nagyon jól jegyezhető előadásokat tartott.

Bállá Pál a következőket mondta róla megemlékezésekor [6]: ,,Mint tanár, előadásaiban az ifjúságot lebilincselő összhangban tudta egyesíteni a gyakorlatot az elmélettel, hogy hallgatóit a tudomány fegyvereivel felvértezve, a gyakorlati élet küzdelmeinek eredményes megvívására képesítse. Hallgatóiban ő a leepdő kartársakat látta, bizalmukat megnyerte úgy, hogy ők gyakran fordultak hozzá, mint atyai barátjukhoz. Szeretettel mélyedt bele előadásainak anyagába, és ez az elmélyedés érlelte meg benne azt az elhatározást, hogy hallgatóinak tankönyvet nyújtson. Megírandó művének anyagát összeállította, előkészítette, és ma talán már a sajtó alól került volna ki e mű, ha a halál tevékeny kezéből a tollat ki nem ragadja.”

Gépelemek című könyv tehát nem jelent meg Cserháti professzortól, viszont Vidor 1. Rezső IV. gépészmérnökhallgató ,.nagyságos Cserháti Jenő tanár úr előadásai alapján” — ahogyan az a címoldalról olvasható — összeállította Gépelemekről szóló előadásait, és e kézzel írt egyetemi jegyzetet kőnyomatként sokszorosította (94), nagy szolgálatot téve ezzel nemcsak az akkor tanidó gépészmérnök-hallgatóknak, hanem a hazai műszaki történetnek, a Gépelemek oktatását kutatóknak, a Cserháti Jenő professzor életművét értékelő szerzőnek. Azzal ugyanis, hogy ez a jegyzet megjelent, eljutott két könyvtárba is, először is saját tanszékére, a mai BME Gépelemek Tanszékére, továbbá a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia Könyvtárába, amely ma a miskolci NME Központi Könyvtárának kezelésében van. így hozzáférhető, tanulmányozható, értékelhető.

E 376 oldalnyi „kézirat” 657 db ábrával mindenképpen egyenértékű egy mai egyetemi sokszorosított jegyzettel, mivel azonban valószínűleg e század első évtizedében készült (évszám ugyanis nincs rajta), annyiban értékesebb, hogy tájékoztat Cserháti professzor oktatói felfogásáról.

Nem ismételve azt, hogy pl. a fogaskerekekkel és a golyóscsapágyakkal foglalkozó rész a maga idejében világmértékkel mérve is korszerű volt, s az említett részletekben (relatív csúszás, Hertz-feszültség görbék a kapcsoló vonal mentén, és ezek mint kopásokok) egyedülálló, álljon itt rövidítve és célszerűen tagolva a tartalomjegyzék:

86