Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Cserháti Jenő
akkor, amikor a szegecselés és csavarkötés volt az egyeduralkodó. A vasúti kocsikerekek melegen felhúzott koszorúinak legmegfelelőbb szelvényeit állapítja meg elméleti úton (2, 6). További előadásokat tart a gőzmozdonyok mozgó tömegeinek a felépítményre gyakorolt hatásáról (24), cikkeket ír a vonatok villamos világításáról (21), a vonatsebességmérőkről (22), a gőzmozdony gőzgép-vezérlő berendezéseiről (5), a mozdonykazán balesetekről (23) stb. Szellemes szerkezeteket épített a mozdonyok csapágyaira, a mozdonyok kapcsoló szerkezeteire, amelyekkel a mozdonyok kanyarbeli mozgására vonatkozó kérdéseket tisztázza (7). E munkák közül külön kiemelhető ,,A kulisszás kormányművek egy sajátsága című (5), mert ezzel 1890-ben elnyerte az MMÉE legnagyobb irodalmi kitüntetését. a U óllá n-pályád íj első fokozatát [5]*. E kitüntetés értékét növeli, hogy csak néhány éve alapított pályadíjról volt szó, egyleti (tehát az összes szakosztályra kiterjedő) elismerés volt, azaz elképzelhető. hogy nehezebb volt 1890-ben a negyedik kiosztáskor az első fokozatot elérni, mint a későbbi évek folyamán. Jelzi ezt az is, hogy az 1889. évi pályadíjakat odaítélő bizottság rendkívül alapos bírálat után hozta meg határozatát. Ebből [5] idézünk: ,.Cserháti Jenő tanulmánya a kulisszás kormányművek ama már ismert, de eddig még szabatosan meg nem határozott sajátságának az okait tárja fel, amely szerint a kormány-emeltyű, a gép mozgása közben, bizonyos föltételek mellett, egy bizonyos meghatározott irányban kimozdulni törekszik. A különféle kulisszás kormányművek működésének elemeire való szétbontásából kiindulva, a szerző a mechanika törvényeinek felhasználásával kimutatja ama összefüggést, mely a gép forgattyújának mindenkori állása és a kulisszának helyzete között, továbbá a föllépő és a kormány-emeltyű elmozgatni igyekvő erők nagysága és iránya között van. Ennek az összefüggésnek az áttekinthetőségét különösen elősegíti, hogy a szerző a mozgató erők változékony nagyságát a főbb kulisszás kormányművekre nézve grafikailag is feltünteti. Eme körülménynek az első díjban való részesítéskor különösen elismerésreméltónak tartottuk a tanulmány eredetiségét, és azt. hogy a szerző szigorúan matematikai alapra, a technikai tudományok e rendíthetetlen alapjára tá* A Hollán-pályadijai 1885-ben alapította a Magyar Mérnök és Építész Egylet az egyesület alapítójáról és első, 19 éven át elnökéről: Holtán Ernő (1824—1900) hadmérnökről, akit a szabadságharc beli vitézségéért Kossuth Lajos nevezett ki őrnaggyá és hadmérnöki főnökké. Hollán Ernő az emigráció, majd hazai börtönbüntetés letöltése után, a kiegyezés utáni években Széchenyi István régebbi reform-elképzeléseinek végrehajtásában vett részt, államtitkári beosztásokat vállalt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, és altábornagyként vonult nyugalomba. A Hollón Ernő pályád íjjal az egyesület az év legjelentősebb műszaki tanulmányát jutalmazta. (Magyar Életrajzi Lexikon nyomán.) (Meg kell jegyezni, hogy az MMÉE jogelődje a Magyar Mérnök Egyesület volt, amely 1867-ben alakult. Az MMÉE nevet — az építész tagokra való tekintettel —- 1980-ben vette fel.) 73
