Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Herrmann Miksa

pedig Budapest 1944 45-ös bombázásakor teljesen elpusztult, s így az életére jellemző dokumentumok is hiányosak. Kiváló kortársait lehet egy vagy több műszaki alkotás megemlítésével jel­lemezni. Herrmann Miksa professzornál a kiválóság nem valamely gép. vagy hajtómű kifejlesztésében mutatkozott, hanem a gépek, illetve elemeinek világ­­színvonalú oktatásával, a figyelmet lebilincselő előadásmódjával, bánya-, kohó- és gépészmérnökök műszaki szemléletének kialakításában, a mérnökök gazdasági gondolkodásra nevelésében valósult meg. Herrmann Miksa professzor a mérnöki, s azon belül a tanári hivatás szeret étét édesapjától, az ugyancsak neves, Selmecbányái Herrmann Emil [2] professzor­tól örökölte. Fiatal korában ugyan viaskodott a család másik ágának kiválósá­ga. Herman Ottó természetrajongásának hatásával, amelyet a főiskola erdészeti ágazata is támogatott. Végül mégis az apai örökség vált hivatásává. A kiváló magyarsággal megírt ..Gépelemek” című szakköiwv. vagy magyar nyelvű szakcikkeinek olvasásakor nem is gondolunk ma arra. azért érettségi­zett Szegeden, hogy ..itt tisztuljon igazán magyarrá nyelvérzéke, és itt szívja magába a romlatlan magyar nyelvszépségének tudatos megbecsülését, amely minden munkájából kiérezhető, és amelynek szeret étét, mint önmaga vallja, édesatyja ültette szívébe” [3]. A két hazai műszaki felsőoktatási intézménybeli tanári működését reáliskolai érettségi, majd a bécsi műegyetemi tanulmányok (1. ábra), után rövid tanár­segédi. majd szerkesztőmémöki tevékenység előzte meg. Tanári pályázatában [4] a négyéves államvasúti állásáról megállapította, hogy az ..igen széles körre terjedt ki". Kiemelte, hogy a beosztásában kompo­­und gőzhajtású Bessemer-fúvógépet szerkesztett, amelyet javaslatára Láng— Hoerbiger-féle légszelepekkel szereltek fel: szerkesztett továbbá több konden­zációs kompound gőzgépet, nagyolvasztó fúvót, néhány gőzkazánt, az aninai sínszöggyár villamos hajtását; rekonstruált egy triósorozat hajtógépet, az aninai fúvógépet; szerkesztett aknatoronyfelszerelést; közreműködött a villa­mos bányaszállításnak akkor nagy nehézségekkel küzdő üzembe helyezésénél, új Bessemer- és Martin-kohó megindításánál, az aninai villamos vízemelőtelep rekonstrukciójában, stb. A vállalathoz tartozó szekuli és aninai szén- és dog­­nácskai vasércbányák gépészeti berendezéseit és üzemeit is ő irányította, és így széles körű tapasztalatot, gyakorlatot szerzett a vasgyári és bányagépészeti ágakban. (2. ábra.) Kiváló elméleti képzettsége és széles körű gyakorlati ismeretei birtokában gyorsan haladt előre. 31 éves korában nyilvános rendkívüli, majd 32 éves korá­ban nyilvános rendes tanár volt már a Selmecbányái főiskolán: 43 éves. amikor a budapesti József Műegyetem nyilvános rendes tanára lett (3. ábra) [5]. Korai szakirodalmi munkásságából kiemelhető az acélhengerlés erőszükségleté­ről és a hengernyomásról írt tanulmánya (11), amely külföldi szakkönyvekbe is bekerült. 43

Next

/
Thumbnails
Contents