Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Keller Bence: Lechner Egon
A rajz szerint elvileg at = 17. ábra tét. amikor a szelvény pontos mértani kör. (17. ábra) Az érintő háromszögoldalak normálisaival — a szelvénygörbe súlypontjából a háromszög-oldalakhoz merőlegesen húzott egyenes vonalszakaszokkal — és a prizma szögével kifejezhető a háromszög T magassága. A háromszög magasságának kifejezésére szolgáló ez az alapvető képlet lényeges alkalmazást nyer a továbbiakban a V- horonyban végzett mérések kiértékelésénél az egyen vastagságú görbe (álkör, pszeudokör) mérésének tárgyalásánál. A burkoló görbék meghatározására a Lipka István által a legkülönbözőbb problémák megoldására alkalmazott eliminációs módszer segítségével levezethető az álkör paraméteres egyenletrendszere is, a legáltalánosabb alakban. (Az álkörnek ez a legáltalánosabb előállítása a szakirodalomban nem található). Ennek az analitikus előállításnak a segítségével vizsgálható, hogy a prizmába helyezett álkör alakú szelvény forgatásakor, hogyan változik a háromszög T magasságának az értéke és ezzel kapcsolatban mélyreható analízissel levezethető a következő általános tétel: Ha az a horonyfélszöget fok-értékben olyan egész számnak választjuk, amely nem osztható 2-vel, 3-mal és 5-tel, akkor a szelvény T méretének az értéke a szelvénynek a V horonyban való forgatásakor csakis abban az esetben állandó, amikor a szelvénygörbe valóságos kör. Ez a tétel módot ad a valóságos körnek az álkörtől mérés útján való megkülönböztetésére (17. ábra) A továbbiakban az értekezés példaképpen foglalkozik a Fortuna poligonköszörűgépen előállított poligonprofilok mérésével: kétpontméréssel a poligon szelvényen: a poligonszelvénv méréssel V horonyban, s a V horonyban végzett mérések kiértékelésével. 435 ct2. Gyakorlatilag a, = a2, illetve ai + a2-^- = ao.
