Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Keller Bence: Lechner Egon

vetkezőkben e kettő elemzésével kívánunk foglalkozni: a tűrés választásával, a tűrésnagyság és a gazdaságosság közötti összefüggéssel.

Alább közöljük a könyvecske fejezeteinek címeit és az összefoglalást szószerint.

,,1. Bevezetés

2. A tűrés -és illesztésrendszer felépítésének áttekintése és matematika-statisztikai értelmezése.

3. A gyártmány önköltségének függése a tűrésminőségtől.

4. Egyszerű illesztés (tűrésminőség) választása

5. Alak- és helyzettűrések a méretláncban

7. Tengelykötések tűrésezése

8. Összefoglalás.”

III. összefoglalás

A tervező a méretek tűrését úgy választja, hogy az alkatrészek a szerkezet működési követelményeinek eleget tegyenek, ugyanakkor az alkatrészek egyben cserélhetők is. Technológiai okokból az önköltségek a tűrések bővítésével csökken, de a bővítés csak a tervező engedményeinek árán lehetséges. Az előbbiekben tárgyalt engedmények a következők voltak:

Az illesztésjelleg valószínűségi szintjének szerkesztése. A cserélhetőség korlátozott voltának engedélyezése. Egymást a szereléskor kiegyenlítő (méret-, alak- és helyzet-) szóródások megengedése.”

(Lásd a 2. táblázatot: az IT minőségek a műveletektől függően).

Egyébként a könyv lektora, Avar István, felkérésünkre az alábbi gondolatokat fűzi ehhez a nagyon is érdekfeszítő műhöz:

,,Ez a rendkívül tartalmas és tömör könyvecske a téma világos felismerését, a tűrésezési gyakorlat kritikai magyarázatát adja. Ezzel kapcsolatban néhány oldalt szentel a gyártás és a szerelés önköltsége és a tűrésminőség közötti öszszefüggés ismertetésének. Ide tartozik a gyártás olcsóbbítása, vagy az adott technológia mellett egyáltalán lehetővé tétele a párosítandó alkatrészek összeválogatásával, a többágú méretláncok esetében követett különböző eljárások segítségével, és végül a méretláncban felmerülő alak- és helyzettűrések és mérettűrések között adott esetben megengedhető szóródáskiegyenlítődés felhasználása segítségével, ami a legnagyobb anyagterjedelem elve címen a könyv kiadása idején állt bevezetés alatt szabványosításunkban. Az alak- és helyzettűrések értelmezésével, méretláncok számításában való kezelésével ezért részletesebben is foglalkozik.

A fentieken kívül még, mint újabban elterjedő elemeket röviden ismerteti a könyvecske a tengely kötésekhez használt poligonszelvények (pl. a K-profil) megmunkálását, tűrésezésének és alkalmazásának elveit.”

427