Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Keller Bence: Lechner Egon

Az említett munkában kiindulásként grafikonba összeállított irodalmi adatok szolgálnak. Az abszcisszán a megkívánt tűrés, az ordinátán a felületi érdesség szerepel, a diagramba pedig be vannak rajzolva az egyes megmunkálási módoknak az általuk gazdaságosan elérhető tűréshatárok és érdességi határok által jellemzett nagyjából négyszögalaku alkalmazási területei. Ahol az egyes megmunkálási módokra kijelölt területek egymást átfedik, ott többféle megmunkálási mód lehet gazdaságos. Ezek közül ki kell választani az adott esetben a legalkalmasabbat.

A kiindulási grafikonból (az eredetiben 1. táblázat) az alábbi számszerű adatokat olvashatjuk ki:

1. táblázat

Gazdaságos tűrésmező fj,m

Elérhető felületi érdesség hQ /um

Finom hónolás

25.

. 28

0,01 .

. 0,25

Durva hónolás

28.

. 35

0,025.

. 0,2

Üregelés

16.

. 40

0,1 .

. 3,2

40.

. 45

0,4 .

. 3,2

Dörzsölés

10.

. 18

0,2 .

. 1,6

18.

. 42

0,8 .

. 1,6

Lyukköszörülés

18.

. 48

0,09 .

. 3,2

48.

.105

0,8 .

. 3,2

Esztergálás gyémánttal

100.

.180

0,1 .

. 0,8

Lyukesztergálás

100*.

.180

0,8 .

. 12,5

Fúrórudas esztergálás

150.

.250

7,5 .

.100

250.

.500

12,5 .

.100

Ehhez ugyancsak gazdag szovjet irodalom alapján ismerteti a gyártásimód költségeinek összetételét. Ennek ismeretében az azonos pontosságot és simaságot adó különféle gyártási módszereket össze lehet hasonlítani. Itt azonban nem ezt, hanem a tűrésminőség és a felületi érdesség és a költségek közötti összefüggést kell megtalálni. Rövid elemzés megmutatja, hogy ezek a tényezők döntő módon a darabidő útján befolyásolják a költségeket. További vizsgálat a darabidőben szereplő gépidőre irányul, ezt pedig a megmunkálandó felület nagyságának a megmunkálási módra jellemző mm2/percnyi felületteljesítménnyel való osztályozásából kapjuk.

Ezek szerint a felületteljesítmény és a méret- és alakhűség ill. felületi érdesség közötti összefüggést kell keresni. Ezt a különféle megmunkálási módokra külön-külön kell vizsgálni.

Egyélű szerszámhoz a gazdaságos forgácsolási sebességre jó tapasztalati kép, , , , Cv

letek állnak rendelkezésre. Pl. edzetlen acélra V = 2 12 , ahol Cv a gazdaságosság szempontjából megkívánt éltartamtól, a forgácsolt anyag és a forgácsoló szerszám adataitól függő állandó, e az előtolás, / pedig a fogásmélység.

412