Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Herrmann Emil

A Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékeinek fejlődési táblázatából [9] az derül ki, hogy Herrmann Emiltől a Selmecbányái Általános és vasgyári géptani Tanszék vezetését fia, Herrmann Miksa vette át. A halála után megjelent nekrológokból [4, 10, 11] viszont az olvasható, hogy ,.egész élete a komoly, fárasztó munka jegyében folyt le, a közéleti és társadalmi szereplést a lehetőség szerint elkerülte és elhárította magától.” ,,Mint nyugdíjas” — Csehszlovákia megalakulása után — „Selmecbányán maradt . . . és . . . állandóan számítgatott hőelméleti problémákon.”

Mellszobrának (10. ábra) avatása 1930. októberben volt Sopronban, amely 1959-től a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohógéptani és képlékenyalakítástani Tanszékének előterében áll.

Megemlékezés. 1958. május 15-én a Nehézipari Műszaki Egyetem a soproni Mikoviny Sámuel diákotthonában a III. é. bányamérnökhallgatók megemlékeztek Herrmann Emil nagyhírű professzorról. Az előadó Mucs Béla III. é. bmh. volt, akinek nagy gonddal összeállított előadását Esztó Péter professzor személyes élményeivel egészítette ki. (Bányászati Lapok. 91. évf. (1958) 6. sz. 429, p.)

A kézirat lezárása óta a következő megemlékezések történtek:

— A Természet Világa 104 (1973) 5. sz.-ában, a 215. old.-on „Herrmann Emil (1840—1925) c. cikk jelent meg a szerző összeállításában;

— 1974-ben az NME Gépelemek Tanszéke fennállásának 25. évfordulóján kiállítás nyílt Miskolcon neves hazai gépszerkezettani személyiségekről: Bánki Donátról, Cserháti Jenőről, Herrmann Emilről és Miksáról, Dr. Pattantyús Á. Gézáról, Dr. h. c. Schimanek Emilről, Dr. Szeniczei Lajosról és Dr. Vidéky Emilről;

— Az OMBKE bányászati szakosztályán Budapesten 1975. december 1-én, Herrmann Emil professzor halálának 50. évfordulóján Dr. Bocsánczy János tanszékvezető egyetemi tanár (NME) emlékezett meg róla;

— 1981. január 14-én az NME Egyetemtörténeti Bizottságának klubdélutánján a szerző tartott előadást „A két Herrmann” címen.

III. Herrmann Emil szakirodalmi munkássága

1. Analytische Bestimmung der Abmessungen von Walzwerkbestandteilen. = Berg- u Hüttenmännischer Jahrbuch der k. ung. Schemnitzer Berg-Akademie. 1867.

2. Egv hengerü — egy irányba forgató vízoszlop gépekről. = BKL. 1 (1868) 16. p. 125/128.

3. Vaslemez-tengely vízi kerék számára. = BKL. 4 (1871) 14. p. 118/119.

4. A fogaskerekek fogainak szerkesztése és meghatározása. = BKL. 5 (1872) 10. p. 73/77.

5. A szállító bányagépek, a forgó, vízemelő és fúvógépek lendítőkerekének meghatározása szerkesztés útján. = MMÉE Közi. 6 (1872) 16. p. 365/373; 17. p. 401/418- 18. p. 441/449.

32