Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Herrmann Emil

G, — 6

, 81 + 322*3 — 45*6 15*6 — 8

= 9*5 G

azaz a keverek 1 kjg - j ára közel 10 kjg hütő víz szükséges.

171. Az injektor elmélete. (Gőzsúgár-szivatyú.) A szerkezet kivehető a 99. ábrából, a gőzcső, mely a vízzel ellátandó kazánnak gőzgyüjtőjével közlekedik, b a száj, c a sürítőtér, d a felfogó eső, melynek folytatása a kazánba torkoló nyomó cső. E eső szeleppel van elzárva, mely a kazán felé nyílik és a kazán vízét nem bocsátja a nyomó csőbe. / a szívó cső, mely a víztartóból a sűrítő térbe vezeti a tápláló vizet. // a csapoló cső, mely a ne talán föl nem fogott vizet elvezeti. A víztartóban a víz szintje h mj-rel magasabban van mint a készülék tengelye. Ha a víz szintje mélyebb mint a tengely, akkor // tagadó jellel veendő.

A sebesség, melylyel a gőz ó-böl kiömlik a 169. §. 1. sz. képlete szerint határozandó meg. Belső feszültségnek azaz p„-nak az vehető fel, mely a kazánban uralkodik. Ha p3 a víztartóban levő víznek szintjére ható feszültség (rendesen az nthmoszfera), akkor a külső feszültség

, *

/'< — P» + 3 *

Azon G gőzsúlynak meghatározásánál, mely b szájból másodpercenként kiömlik p, szolgál alapul, föltéve, hogy p,>0*577 p0. Ellenkező esetben p -- 0*577 p„ az alap és az említett súly maximum. Ez utóbbi eset a gyakoribb.

6. ábra

Herrmann Emil Technikai mechanika c. könyvének (26) 261. oldala, amelyen a gőzsugárszivattyú leírása kezdődik

22

7« — 7*

Alacsony liömérséknél a folyadékhő helyett a hőmérséket lehet helyettesíteni lényeges hiha nélkül, úgy, hogy

Vfhla. A gőztartalom 58*0 0/0, a keverék feszültsége 0*501 kjg 1 %1' és kondenzálás által 0*1 A^-nyi feszültségre hozandó pro mekkora legyen az erre szükséges 8 C. fokú víznek a súlya?

p = 5010 hjg tehát t 81 °, U = 550*02 xli - 0*580 X 550*02 = :122*:{, pl ~ 1000 hfg \ *y*.re tehát í, = 45*0°, t% — 8°

Az injektor elmélete. 171. 5. ^