Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Herrmann Emil

(illAl'OSTATIKA. ;«5 vannak az x tengelytől, először az ilyen sáv végtelen kis ré­szének, a dx.díj területnek a tehetetlenségi nyomatékát vesz­­szük, melynek értéke ißdxdy lesz; az egész AB sávnak a tehe­tetlenségi nyoniatéka tehát j ißdxdy. — Egy és ugyanazon sáv­nál a dx állandó, az ij pedig változó s annak határait a sáv legfelső s legalsó pontjának y értékei (i/2 és i/,) adják; a sáv tehetetlenségi nvomatéka tehát >h dx j ßdif = (£(ß-ßiU fii s ennek folytán az egész terület nyoinatéka •Jx = -3-J (y*—yf) dx. A jobb oldalt valamely a állandónak a négyzetével szorozzuk és osztjuk, úgy hogy a2 C ß—ß té r Jx — -3- J ~2 dx = 3- J T'dx. Feladatunk az Y"-. yl-y'i a2 kifejezést, mely minden egyes sávra nézve külön értéket kép­visel, megszerkeszteni. Mindenekelőtt vonjuk az x tengelytől a távolságban a vv és v'v' vezéregyeneseket; azután fölveszünk egv aka szöget, mely­nek k csúcsának okvetlenül az x tengelyben kell feküdnie. A rajzban e szögnek egyik szdfhi, ka a bebizonyítás megkönnyítése végett a lehetetlenségi .r tengelyre merőlegesen van felvéve, a mi azonban nem fel­tétlenül szükséges. E szögnek szárai a ve­zérvonalakat a, «, és a' a' pontokban metszik; ez­­után pedig a fölvett AH 13?». almi. 5. ábra Herrmann Emil Szilárdságtan c. könyvének (31) 334—335. oldalai, amelyeken a Herr­mann—Lewiczky-féle szerkesztésről olvasható

Next

/
Thumbnails
Contents