Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Schimanek Emil
egyetem oktatás-fejlesztését, korszerűsítését mindig sürgette, e kérdések iránti érdeklődést mindig ébren tartotta. E munkásságából — Károlyi Zsigmond lektor adataira támaszkodva a következők emelhetők ki: Közvetlenül egyetemi tanári kinevezése után a műszaki doktori cím bevezetését sürgette. mint a műszaki tudományok jelentőségét és más tudományokkal való egyenjogúságának egyik elismerő megnyilvánulását. 1909-ben Bánki Donét professzorral együtt elutasította a kooperatív mémöknevelés amerikai kísérleti eredményeinek hazai hasznosítására vonatkozó ipari javaslatot. Az igazság kedvéért meg kell azonban jegyezni, hogy az USA-ban is csak fél évszázad múlva terjedt el a nagy irodalma ellenére. Az első világháború alatt benne volt azokban a bizottságokban, amelyek második és harmadik hazai műszaki egyetemek megvalósítását szorgalmazták, amely javaslatok azonban a háború befejeztével, hosszú időre lekerültek a napirendről. A háború alatt volt dékán, majd 1923 és 1925 között rektor, mindkét esetben nagyon nehéz politikai. történelmi, ill. gazdasági körülmények között, és ha az általános helyzeten háború, majd a kezdődő világválság! nem is tudott változtatni, sokat tett a nehézségek enyhítése érdekében. 1919-ben támogatta a Tanácsköztársaság oktatásügyi szervező munkáját. Pfeifer Ignáceal, Bánki Donáttal és Herrmann Miksával oktató munkát vállalt a proletárdiktatúra kultúrpolitikájában jelentős szerepre hivatott ..Műszaki üzemfelügyelőket képző tanfolyamon" amely i felszabadulás után néhány éven át működő Vörös Akadémáival volt azonos célú intézmény . Ennek lehetett a következménye, hogy meghívták az 1919. július 25-én megalakult Tudományos Műszaki Tanács vas-, fém- és gépipari csoportjába Bánki Donáttal és Szabó Gusztávval együtt. Az ellenforradalmi idők kezdetén Schimanek Emil volt az egyik szervezője az ellenforradalmi szélsőséges elképzelések műegyetemen belüli meghiúsításának. Pl. a Tanácsköztársaság jubileumára 1959-ben. majd 1969-ben megjelent monográfiában olvasható, h< >gy schimanek Emil javaslatára utasította el a gépészmérnöki osztály szótöbbséggel a ..numerus clausus" tervezetét. Bánki Donát 1922-ben bekövetkezett halála, ill. Pfeifer Ignác kényszerű lemondása után Schimanek Emil számított a tanári karban viszonylag a legliberálisabbnak. s ennek ellenére 1923- ban rektori megbízást kapott, amelyet maga Schimanek professzor nem annyira elismerésnek, mint inkább az egyetemi tanácsban helyetfoglaló tanártársai szolidaritásának tekintett, hiszen ezzel elejétvették esetleges ellene irányuló támadásoknak. Rektori tisztségét az egyetem érdekének közvetlen védelmén túlmenően általános érdekű feladatok megoldására igyekezett felhasználni. Az önálló állami életet megkezdő Magyarország gazdasági-műszaki újjászervezéséhez nélkülözhetetlen kutatások megindítása, az anyagi alapok biztosítása volt első célja. A kezdeményezésére létrejött Széchenyi Tudományos Társaság, majd az Országos Természettudományi Tanács és Alap biztosította azt. hogy a műszaki egyetemi laboratóriumok — ha nem is elegendő — de a költségvetésinél több támogatásban részesülhettek. Ezzel sikerült legalábbis csökkenteni a nemzet -155
