Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Bartel János
egyetemen, alapította meg a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületét, és építette ki a műegyetem új, budai épületeiben a Mechanikai Technológiai Tanszék későbbiekben híressé váló laboratóriumát. Rejtő Sándor professzor nagy hozzáértéssel, kedvvel fogott hozzá az anyagvizsgálat összes kérdésének megválaszolására. Elméleti és laboratóriumi mérések gyakorlati kiterjesztését a századforduló előtti és utáni években azonban mégis nehezítette a helyiségek, a kísérleti berendezések korlátozottsága, legalábbis az ipari méretű kísérleteket illetően, és a személyzeti létszám is meghatározott volt. És ekkor jelentkezett a Rejtő professzornál csaknem tíz évvel fiatalabb kolléga, Bartel János mint egy nagy vállalat főmérnöke, műszaki vezetője, aki felajánlotta segítségét. Több mint két évtizedre becsülhető ezután a szoros együttműködés Rejtő Sándor és Bartel János között. Ennek vannak külső tényadatai, amelyek e méltatásban majd olvashatók, és lehettek belső szubjektív árnyalatai is, amint egy Bartel Jánosnál ugyan fiatalabb, de mégis kortárs gépészmérnök fogalmazott meg: ,,Dr. Bartel János személyére jól emlékezem. A legszerényebb emberek közé tartozott, akinek nyájassága, udvariassága mindenkit megnyert. Kissé félszeges fellépése talán összefüggött azzal, hogy a magyar nyelven való társalgás, szakmai vita mindig megerőltető volt számára...”. Ez a megjegyzés a lengyelből magyarrá váló Bartel Jánosra nyilván a 10-es évekre vonatkozik, és magyar nyelvtudása az évek haladtával egyre tökéletesedett. 1906-ban ,,A vasanyag vizsgálata” c. tanulmánya jelent meg (2). Utána a 10-es évek elején a bécsi német nyelvű és az MMÉE Közlönybeli cikk a kazánrobbanásról és annak az anyagvizsgálatra való kihatásáról (3, 4) szól. Az anyagvizsgálat terén a második kiemelkedő alkotása az 1913-ban megjelent műszaki egyetemi doktori értekezése ,,Az anyag átalakíthatósága” címen. Az MMÉE Közlönyében is közzétett disszertációs anyag a következő tagozódású: I. Alapvető kísérlet II. Húzókísérlet III. Hajlítás IV. A szakító-diagram V. Gyakorlati példák VI. Népszerű tárgyalásra alkalmas hipotézisek VII. Felszíni rajzok VIII. Végkövetkeztetések a gyakorlat részére A bevezető mondatok a következők: „Közleményeimben vázolni fogom a test alakváltozásánál megfigyelhető jelenségeket, és közelebbről megvilágítom az alakváltozást előidéző külső erő és az anyag belső súrlódása között fennálló összefüggést. A tárgyalásra népszerű módot használok, hogy a Rejtő Sándor műegyetemi tanár tudományos alapon kifejtett elméletét népszerűsítem, és annak elterjedését előmozdítsam. Kísérleteken alapuló eredményekről lévén 118