Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Bartel János

Dr. Bartel János a hazai szerkezeti anyagvizsgálat egyik megalapozója I. Bartel János A lengyel származású Bartel János krakkói és lembergi (a mai Ívovi) tanulmá­nyait befejezve, két évi egyetemi tanársegédi tevékenység után a korompai (mai krompachy-i) Vas- és Gépgyárban vállalt gépészmérnöki munkát 1887-től. E szepességi gyárban rövid idő múlva megbízták őt a gyár műszaki átszervezé­sével. Bartel János fiatal kora ellenére nagyszerű munkát végzett: a gőzgépek­hez saját találmányú szivattyúkat, légkompresszorokat alkalmazott, és így sikerült a termelést növelnie. Később sor került a korompai gyár rekonstrukciójára, Bartel János tervei alapján. E három évi nagy munka után, 1896-ban kezdett termelni az új gyár, új vaskohójával, kemencéivel (martinkemencéjével), acélhengerműjével. A rekonstrukció akkor 13 millió koronába került. 1900-ban a korompai, a salgótarjáni és az ózdi gyárak fúzionáltak, s ettől fogva a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. részeiként szerepeltek. Borbély Lajos, a nagy vállalat vezérigazgatója Bartel Jánost a budapesti központba helyezte át, és rövid idő múlva főmérnökké nevezte ki. Borbély Lajosról a Műszaki Nagyjaink 2. kötetében többek között a követ­kezők olvashatók: ,,Mérnökeit is utaztatta, és a külföldi utakról visszatért mérnököket, elfoglaltsága ellenére is mind írásban, mind szóban részletesen be­számoltatta. Munkatársai kezdeményezéseit felkarolta, messzemenően támo­gatta, ez volt egyik oka annak, hogy közvetlen munkatársai a legjobb tudásuk­kal valósították meg nagyvonalú koncepcióit. Munkatársai kiválogatásánál nemcsak a technikai felkészültséget vette figyelembe, hanem az emberi maga­tartást is.” Nos Bartel János is ezek közé a munkatársai közé tartozott, és nyilván nagy hatással volt rá a kiváló vezérigazgató, akivel annak 1914-ben történt nyuga­lomba vonulásáig, a legnagyobb egyetértésben dolgozott együtt. A főmérnöki állás Bartel János számára új munkaterületet jelentett. Először a kiöregedett kohókat kellett korszerűsíteni. Ennek előkészítése érdekében tanulmányutakra utazhatott Németországba, Belgiumba és Angliába. 8: 115

Next

/
Thumbnails
Contents