Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
Lambrecht szerint [51. 18. p.] az állatok izomerejét hasznosító szárazmalmot már i. sz. 1. században ismerték. Az iga elé szamarat vagy lovat fogtak. A szárazmalmok sokasodását segítette az az előny, hogy az őrlőszerkezet működése független volt a víztől és az időjárástól. E sajátosság haszna különösen háború idején eléggé meg nem becsülhető. A rómaiak századaiban, majd később a népvándorlások viharában és nyugvó-háborgó honalapításaiban a szárazmalmok egyre szélesebb területen váltak ismerté és hasznossá. A szárazmalom hazai megjelenésének idejét nem ismerjük. A megmaradt kevés írott emlék a 15. századtól kezdődően említi ezt az őrlőszerkezetet. A gyakorlat révén az ember rájött, hogy kis erővel nagy karon tetemes, malmot is megforgató nyomaték fejthető ki. Tulajdonképpen ezen alapszik a szárazmalom is és a taposómalom is. Itt, ebben a rokondásban, nyilvánul meg a kétféle malom működésének hasonlósága és lényegének azonossága . . . A szárazmalom és a taposómalom keletkezése történelmi korban nem áll messze egymástól, a fejlődésük viszont már többé-kevésbé párhuzamos. A taposókerék első ábrázolásai az i. e. 3—1. századból maradtak fenn. Vitruvius daru működtetéséhez —, Philon vízemelő mozgatásához ajánlotta. A taposómalom szerkezete is hasonlatos a vízimalom fölépítéséhez és elrendezettségéhez. Vízszintes tengelyre 5—8 m átmérőjű, kb. ugyanilyen hosszú küllős vagy lépcsős kereket erősítettek. A kerék tehát inkább hengernek nevezhető, mint keréknek. A kerékben vagy emberek lépkedtek, vagy igás állatokkal tétették ugyanezt. A taposókerékben 2—6 ember dolgozott. Az eredmény nem volt nagy. Óránként 15—25 kp búzát őrölhettek meg. A búzát, majd az őrleményt többször kellett felönteni. Az emberek által keltett nyomaték ugyanis nem volt elegendő az egyszeri teljes őrléshez. Az előzőek kiegészítése képpen, a lehetőségek szemléltetésére, bemutatjuk az ember, az állat és a vízikerék erőkifejtésének mutatószámait: Sebesség Teljesítmény [m/s] [mkp/s] Ember, markolaton 0,8 8,0 Szamaras járgány 0,8 11,2 Lovas járgány 0,9 40,0 Alulcsapott vízikerék 3,0 131,0 Felülcsapott vízikerék 3,5 175,0 * Kétségtelen: a Machinae Novae gépei és szerkezetei találmányokra és — bizonyos vonatkozásban — oktató célzatú leírásokra taglalhatok. A 21. kép, például, az utóbbiak közé sorolható, bár ennél többet is tartalmaz. Megfigyelhető, hogy a négyzetes tengelyt alul talpcsapágy tartja, felül pedig a hengeres csak hasonló alakú ágyban forog. A lovak nem egymás mellett dolgoznak, 6* 83
