Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

Verancsics Fausztusz bölcseleti műve

A ,,termék-betakarító” Verancsicsot egyre gyorsabb munkára sarkalta az idő. 1616-ban, a szerzőnk halálát megelőző évben, két műve is napvilágot látott: a Logoca nova és a Machinae Xovae.

A bölcseleti mű teljes címe: Logica nova. Suis ipsius instrumentis formata et recognita. A Fausto Verantio Episkopo Chanadii. Venetiis, MDCXVI. Apud Ambrosium et Bartholomeum Dei.

Több jel utal arra, hogy Verancsics Logica-ja nem terjedt el Magyarországon. Mátrai László vizsgálata alapján [58] még valószínűbb, hogy a mű honi hatása nem bukkant még elő. Következésképpen nem valószínű, hogy a Logica fejtegetései hatottak volna a magyar felvilágosodás eszmeáramlatában. Föltehetően az előzőek miatt, a bölcseleti mű vizsgálata hiányzik a Mátrai-féle ,,Régi magyar filozófusok” ismertetéseiből. Éppen e miatt fölöttébb értékelhetjük Balázs János hiánypótló tanulmányát, melyben — egyebek mellett — kimutatta, hogy a Logica nova összekötőkapocs Verancsics ötnyelvű szótára és a Machinae Xovae között.

A Logica nova részei a következők: Bevezető, a logika, a logika kritikája, az etika és a fejedelmi tízparancsolat.

A bevezetőben Antonius Cornicius és Theodosius Grandensis egy-egy epigrammája áll. Grandensis ajánlása olyan műnek mutatja be Verancsics könyvét, mely különbözik mind Raymundus Lullus (1235—1315), mind Petrus Ramus (1515—1572) Logicaja-tól. Mintegy jelmondatként Verancsics idézi Platont és Horatiust. A bevezetőt a szerző előszava zárja, amelyben közli: munkájával inkább tanulni akart, mint tanítani. Kérte a tudós férfiak barátságos bírálatát.

Kikre hivatkozott Verancsics ?

Felbukkan a neve a tadzsik származású Ibn Szína Avicená-nak (980—1037). Mint ismert, Avicena bölcseleté, az idealista vonások ellenére, materialista célzatosságú. Benne rejlik a tudatunktól függetlenül létező valóságnak, mint alapnak a fölismerése, továbbá az anyag örökkévalósága. Xem osztotta az anyag és a forma kettősségének eszméjét. Avicena bölcseletében az anyag és a mozgás egységét vallotta.

Meglelhető Verancsics Logikájában Giovanni Pico della Mirandola (1463— 1494) neve is. A Pico által hirdetett bölcselet szerint, Platon és Arisztotelész filozófiája nincs ellentétben egymással, vagyis a Platon-féle mozgás érzéki világa mellett létező mélyebb eszmények világa nincs ellentétben az arisztotelészi lét egységességének szemléletével. Végeredményben tehát a platoni idea meghatározása megfér a forma fogalmával.

Verancsics munkájában hivatkozik továbbá Domingo de Soto-ra (1495— 1560). Soto, a salamankai egyetem teológus tanára, nézetei tiszteletre méltó helyet töltenek be a jogbölcseletben.

47