Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

Adataink hézagosak. Xem tudjuk leírni Verancsics újabb útrakerekedésének okát. Legföljebb találgathatnánk az okot. Tény azonban, miszerint 1616-ban ismét útrakelt és római otthonát a velencei San Provolo plébániával cserélte föl. Az új elhatározásnál valószínűleg hatott az a körülmény is. hogy Verancsics főművét. a Machinae Xovae-t — az előbbiekben említett bizonytalansági tényezőt szem elöl nem tévesztve — Velencében nyomtatták (?).

Verancsics Velencébe költözésének évszámát még egy műve jelöli, nevezetesen a Logica Xova. A negyedrét alakú, közel 80 oldalas kiadvány főbb részei: a logika, vita a logika tézisein, továbbá az etika. A mű befejezése egyféle politikai tízparancsolat katolikus fejedelem számára.

Verancsics fordulatos életében sok emberrel ismerkedett meg. E magától értetődő, említésre alig méltó életjelenségből egyet — Verancsics és Mamavics Tomko barátságát — mégis emeljük ki.

Mamavics Tomko János (1579—1639) állítólag Verancsics földije volt. Marnavics Tomko. alig húszévesen, a római illyr-kollégium növendéke lett. Pappá szentelték. Különböző egyházi tisztségek — például, a zágrábi kanonokság — után II. Ferdinánd ilöTS—1637) magyar és cseh király, német-római császár kinevezte őt boszniai püspökké. Verancsics és Mamavics 1610 táján ismerkedett meg. Az ismeretség barátsággá szélesült. Mamavics használhatta Verancsics könyv- és kézirattárát. Tóth László [102. 43. p.] föltételezte: a fiatal Mamavics segíthette Verancsicsot utolsó műveinek kiadásánál.

5. ábra

Prvíc Luka, Prvic szigetén, Sibenik közelében (Jugoszlávia)

3 Műszaki nagyjaink IV.

33