Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Rév Pál: Schwarz Dávid

A Schwarz működésével kapcsolatos hamis publikációk közül, — melyek léghajójának saját kezűleg történt megsemmisítéséről tudósítanak — az ok­mánygyűjteményben (19) található iratok szolgáltatnak igazságot. Ebből meg­tudjuk. hogy M. T. Kobeljev, a hadsereg Főmérnöki Igazgatóságának vezetője 1897. január 28-án felterjesztésében javasolta a hadügyminiszternek, hogy a Schwarz Dávid-féle alumíniumból készült léghajót szét kell zúzni. E felter­jesztés alapján a hadügyminiszter elrendelte a javaslatban foglaltak végre­hajtását. Utasítást adott, hogy a léghajó megsemmisítésének végrehajtását, az illetékes szervek a Katonai Tanácsnak jelentsék. A léghajó megsemmisítésére kiadott rendeletet 1897. február 7-én végrehaj­tották. Ezzel nemcsak a léghajó semmisült meg. hanem egyes írók kitalált vagy másoktól átvett történetei is. Oroszország katonai vezetői a bevezetőben már említett feszült nemzetközi helyzet és annak eredményeként élesztett háborús pszichózis miatt soron következő feladatuknak a haditechnika nagyarányú gyors fejlesztését tűzték ki. Ennek a tervnek lett volna fontos láncszeme a Schwarz rendszerű kormá­nyozható léghajó. A léghajó építési idejének elhúzódása a vezetőkből türelmet­lenséget. bizalmatlanságot váltott ki. Végül amikor az elkészült léghajó próba­felszállásra való előkészítése kudarcot vallott — megszületett a döntés, a to­vábbi munkálatok beszüntetése. Egy prototípus készítésénél gyakran előfordul, hogy egyes részmegoldások kivitelezését meg kell ismételni. A Schwarz-féle léghajó oroszországi építésénél lényegbeli konstrukciós hibák nem merültek fel. Ezt a megállapítást bizonyítja a második léghajóval Berlinben folytatott eredményes kísérlet. Az adatokból tudjuk, hogy a két léghajó rendszere között eltérés nem volt. * * * Schwarz, léghajója eredményességébe vetett meggyőződését nem tudta megingatni oroszországi sikertelensége. Zágrábban fáradalmait kipihenve összeköttetéseket létesített, tárgyalásokat folytatott hadügyi körökkel, vezető ipari szakemberekkel. Végül legeredményesebb volt tárgyalása azzal a német­­országi nagyiparossal, akivel az oroszországi léghajó építésénél is szoros kap­csolatban állt. Az említett tárgyalás 1894. december 16-án a következő szerző­dés megkötésével végződött: (20) ..Berg Károly ur lüdenscheldi és Schwarz Dávid ur zágrábi lakosok a mai napon az alábbi szerződést kötötték: Schwarz Dávid ur egy Oroszországban épített és ott bevált kormányozható léghajó feltalálója, Berg Károly ur kérésére hajlandónak mutatkozott ezt a ta­lálmányát a Xémet Császári, illetve a Porosz Királyi Kormánynak rendelkezé­sére bocsátani. Mivel Berg ur Schwarz urat az első léghajó kivitelezésekor 203

Next

/
Thumbnails
Contents