Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Rév Pál: Schwarz Dávid
a munkát. A léghajó szerelésére jól képzett, összeszokott és e munkára begyakorlott szakmunkásokra volt szükség. Az építés egész tartama alatt munkaerőproblémák is hátráltatták a kitűzött program megvalósítását. Az építésre alkalmazott mintegy 60 munkás között nagyfokú volt a munkaerő gyakori változása. Az újságokban közzétett hirdetésekre többségükben szakmailag gyengén képzettek, vagy a munkát nem kedvelők jelentkeztek. Ezek a visszásságok is hozzájárultak, hogy a léghajó építési költsége az eredetileg számított összegnek többszörösére emelkedett. A vártnál lényegesen nagyobb költségek, az anyagbeszerzés vontatottsága. az építkezés elhúzódása. — a léghajó építésének ellenőrzésére kinevezett vezérkari katonai bizottságot a kísérletek mielőbbi minden áron történő befejezésére késztették. Végül elérkezett a léghajó többször elhalasztott befejezésének időpontja. A bizottság 1894. augusztus 17-én tartott ülésén (14) a léghajó építését befejezettnek nyilvánította és elrendelte a légijármű gázzal való feltöltését. Ez a számítások szerint két napot vett volna igénybe. A léghajó feltöltése nem sikerült. A gázzsákokba betöltött hidrogéngáz mintegy fele másnapra elillant. A hiány pótlására betöltött újabb gázmennyiséggel is ez történt. Schwarz a bizottsághoz intézett jelentésében igyekezett megindokolni a léghajó feltöltésének eredménytelenségét. (15) A légijármű sikertelen töltése nem volt konstrukciós hiba következménye. A kísérlet nem sikerült mert a Léghajózási Park üzemében készített gázzsákok nem voltak elég légzáróak. Schwarz hangsúlyozta jelentésében, hogy nem térhet el saját töltési módszerétől. Ez pedig a légzáró zsákok használatán alapszik. Ajánlatot tett, hogy garancia mellett megrendeli ezeket a zsákokat, amelyeknek előrelátható költségét még nem ismeri. A léghajóépítés ellenőrzésére kijelölt bizottság 1894. szeptember 3-án megtekintette a léghajót és azt külsőleg sértetlennek találta. A megmaradt tartalék zsákokkal kísérletet végeztek. Az egyik ilyen gázzsákot a megengedettnél több levegővel töltötték meg. Ennek következtében a zsák alsó része elrepedt. A bizottság úgy határozott, hogy a léghajó megtöltésének sikertelensége és amiatt, hogy véleményük szerint még eredményes feltöltés esetén sem várható 3 m s sebességnél nagyobb teljesítmény, valamint, hogy a közeledő téli hideg időszak folytán a további kísérleteket a következő év tavaszáig kellene elhalasztani, a Schwarz-féle léghajóval a további kísérletek beszüntetését javasolja. Schwarz 1894. szeptember 4-én Boreszkov altábomagyhoz. léghajója építésének ellenőrzésével megbízott katonai bizottság elnökéhez intézett levelében még egyszer kísérletet tett a munka folytatására. E leveléből kiviláglik, hogy az építés ideje alatt milyen bizalmatlanság vette körül személyét és munkásságát. ,.. . . Xagyméltóságod, mint a Bizottság elnöke előtt ismeretes, hogy milyen előítéletekkel kellett nekem megbirkózni. Bátorkodom a sok közül néhányat megemlíteni: 1. ..A léghajó összeroppanása”—nem következett be, ellenkezőleg, minden meghibásodás nélkül nagyon komoly ellenőrzési kísérleteken ment keresztül, 2. „A szelep nem fog működni'' — minden zavar nélkül 201
