Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Rév Pál: Schwarz Dávid
Schwarz Dávid, bár műszaki képzettsége nem volt, rendszeresen foglalkozott technikai kérdésekkel. Az erdőkitermelésnél, a fatelepen, a megmunkálógépeken számtalan technikai módosítást hajtott végre, újítást vezetett be, de léghajóépítésre csak élete utolsó évtizedében gondolt. A múlt század 80-as éveinek végén Szlavóniában egy lakott településtől távol fekvő erdőrész kitermelését irányította. Az erdei szálláson magányosan töltött hosszú téli estéken, a felesége által küldött könyvek sokaságát olvasva, érdeklődéssel tanulmányozta a műszaki kérdésekkel foglalkozó munkákat. Figyelmét felkeltették a léghajózás megoldatlan problémái. Ettől kezdve egész tevékenységét a kormányozható léghajó elméleti és műszaki megoldására fordította. Fakitermelői vállalkozását elhanyagolva, az hanyatlásnak indult. Schwarz a feltalálók többségének sorsában osztozott. Lelkesedéséért környezetétől gúnyt kellett elviselnie. Talán megtört volna az emberek értetlensége miatt, ha feleségében nem talált volna megértő és vele együttműködő társra. Schwarz kutatásainak, számításainak befejeztével szerette volna elgondolása helyességét kivitelezett formában is megismerni. Léghajótervezői tevékenysége mellett azonban — mint már említettük — eredeti foglalkozását teljesen elhanyagolta, ezért anyagilag tönkrement. Léghajója megépítését csak külső pénzügyi erőforrásokra támaszkodva képzelhette el. A világpolitikában a nagyhatalmak közötti feszültség feljogosította arra a reménységre, hogy a hadifontosságú kormányozható léghajó terve felkelti az egymással szembenálló országok katonai vezetőinek érdeklődését. Feltételezése csak részben vált be: az Osztrák—Magyar Monarchia hadügyminisztere pénzügyi nehézségekre hivatkozva a kivitelezési kísérleteket nem vállalta. Ezzel szemben egy másik nagyhatalom érdeklődését keltette fel Schwarz Dávid találmánya. A cári Oroszországnak a századfordulót megelőző évtizedben az európai hatalmakkal való ellentétén túl, erősen feszültté vált a viszonya Japánnal. A cári hatalom háborús politikájának szolgálatába állította a korszerű haditechnikát. E politikát szolgálta a hatalmas arányú vasútépítés is. Oroszországban ebben az időben évente több mint 2000 kilométerrel növelték a vasúthálózatot. (5) A háborús készülődéshez a nagyarányú vasútfejlesztésen kívül tervbe vették a hadsereg korszerűsítését is. Oroszország Bécsben működő diplomáciai képviseletének katonai attaséja D. P. Zuev vezérkari ezredesnek tudomására jutott, hogy Schwarz eredménytelen tárgyalást folytatott az Osztrák—Magyar Monarchia hadügyminisztériumával léghajó találmánya katonai célokra történő felhasználásáról. Kapcsolatot létesített a feltalálóval, aki hajlandónak mutatkozott a cári kormány anyagi támogatásával kormányozható léghajóját felépíteni. Zuev ezredes a Schwarz-al folytatott tájékozódó jellegű tárgyalásokról jelentést tett az orosz vezérkar főnökének. A cári birodalomban már hosszabb ideje eredménytelenül foglalkoztak a léghajózás tökéletesítésével. A hadtörténet számontartja, hogy a katonai hatal194
