Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Rév Pál: Schwarz Dávid
B. Franklin az Amerikai Egyesült Államok kiváló tudósa és államférfia, mint hazája párizsi diplomáciai képviselőbe Franciaországban végignézte a Montgolfier és a Charles-féle léggömbök első felszállásait. Tapasztalatait többek között így rögzítette: . . Beláthatatlan előnyt jelentene, a léghajózás nagyot léphetne előre, ha megoldódna a léggömb vízszintes irányítása”. (1) A léggömb feltalálása után rövidesen irányíthatóságát is szerették volna megoldani. A romantikus elképzeléseken túl (a léggömb madarakkal történő vontatása stb.) mechanikus úton is igyekeztek közelebb kerülni a probléma megoldásához. A haladás irányát a vitorláshajó példájára kormányfelületek és vitorlák alkalmazásával igyekeztek befolyásolni. Ezek a kísérletek természetesen eredménytelennek bizonyultak. Figyelmen kívül hagyták ugyanis azt a körülményt, hogy a vitorláshajóra két erő — a szél ereje és a víz ellenállása — hat. A mozgás irányát tehát két erő eredője adja, míg a léggömb kizárólag a légáramlás hatásának van kitéve. A kormányozhatóság előfeltétele pedig egy második erő, melyet jóval később a motorok által hajtott légcsavarok szolgáltattak. Áz amerikai Hopkinson volt az első, aki már 1784-ben kifejtette, hogy a léghajót nem gömbalakúra, hanem hosszúkásra kell építeni, mert ezáltal csökken a jármű légellenállása. Elgondolása szerint a léghajót szilárd testűre kell építeni, hogy a levegő nyomása ne roppantsa össze. Járművét nagy és könnyű szárnyas kerékkel kívánta felszerelni -— ferdére állított lapokkal. A kereket kézihajtással, gyors forgatással akarta működtetni. A szárnyaskerék a napjainkig is használatos légcsavar szerepét töltötte volna be. A Hopkinson-tervében már megtalálható a kormányozható léghajó elvének a magja. Elképzelése természetesen még csak korát megelőző terv maradt. Henri Giffard francia mérnök a léghajó felépítésére vonatkozó elgondolását meg is valósította. (2) Légi járművében elsőnek alkalmazott motort, oldalkormányt és légcsavart. Félmerev-rendszerű (3) léghajójában a gáz eloszlása nem volt egyenletes. Egy része menet közben elillant, ezáltal a hajótest behorpadt, burkoló hálója meglazult, a gondolát tartani nem tudta, könnyen végzetessé váló baleset előidézője lett. A Giffard nyomdokain haladóknak a léghajóikon alkalmazott módosítások sem hozták meg a kívánt eredményt. Hopkinson, Giffard és az utánuk következők elért eredményeit figyelembe véve a kísérletezők összegezhették tapasztalataikat. Felismerték, hogy a kormányozható léghajó megalkotásának előfeltétele a léghajótest alakjának helyes megválasztása, a gondola felfüggesztésének módja, a kormányszerkezetek kialakítása és nem utolsó sorban a könnyű, viszonylag üzembiztos hajtómű. A XIX. század utolsó évtizedeiben különböző tervek készültek a fenti hiányosságok megszüntetésére, a kormányozható léghajó megoldására. A századforduló előtti években a benzinmotorok LE/kg súlyának fokozatos csökkenése biztató tényező volt az egyik fő nehézség kiküszöbölésére. A kormányozható léghajó megvalósítása elérhető közelségbe került. 192
