Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
XIX. Két pontonra épített malom Azon malmoknál, amelyek szokásszerűen két hajóra vannak szerelve, a hajók egyike kisebb, ami arra szolgál, hogy alátámassza a tengely egyik végét. Azonban mi lenne, ha az egyiket éppen olyan nagyságúra készítenék, mint a másikat és újabb malomköveket is felszerelnének, hogy azokkal is dolgozzék ? A magyarországi hajómalmokat a Dunán szokás szerint kötelekkel vagy cejttel erősítik egy, a folyó közepében levert malomszeghez, ennek következtében nincsen szükségük sem horgonyra, sem vasláncra. XX. Egyetlen hajóra épített malom Ez az építési mód sokkal kényelmesebb mint az előző. Ugyanis ez a hajó ugyanannyi malomkövet fog fenntartani, sőt képes lenne még több kopárt is hordozni,'ha a hajó elejéhez hozzákötnénk egy megfelelő nagyságú tengelymerevítő keretet, ami alkalmas a terhelésre. A háromszög alakú fakeret a hajó egyik és másik oldalán elhelyezett kerekek tengelyvégeit tart ja, a tengely így nem törhet össze és nem ragadhatja magával a folyó. Ez a malom jól kiköthető, a folyókban nem sodródik. XXI. Vízikerék Ez a kerék olyan módon készült, hogy akármilyen helyzetben van, akár egészében a vízbe merül, akár csupán egyetlen része érinti azt, feladatát igen jól ellátja. A pántok mozgathatóvá teszik a szárnyakat. Tehát két keresztet készítünk, amelyek a kerékszárnyakat tartják és ezen a négyszögletes tengelyt — amennyiben az nem túl nagy — keresztülhúzzuk. Mindez ellentétes az általános szokással, mert mások átfúrják és kivésik a tengelyeiket, és az elkészített lyukakba erősítik a szárnytartó villákat. így igen nagy tengelyekre van szükségük. Attól való félelmükben, hogy ezek a lyukak felhasadoznak, megrepedeznek. A tengelyeket több helyen vaspántokkal veszik körül. És így számunkra ennyi elegendő a vízikerekekre vonatkozó tanulmányból. XXII. Járgányos malmok így nevezik a szamarakkal működtetett malmokat, nevüket a szamarak körben járásától véve, mert Itáliában és Görögországban állatok hajtják a malmokat. Más vidékeken azonban, ahol szamarak egyáltalában nem találhatók, könnyen lehet a malmokat lovakkal és ökrökkel működtetni, mivel ezek 120
