Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
A búzamosás (27. kép) A lánchíd (34. kép) A libegő (36. kép) Az ejtőernyő .(38. kép) A markoló (41. kép) A kötélfonógép (43. kép) A nyomdahenger (46. kép) A rugós kocsi (49. kép) Ha a találmányokat és újításokat elemezzük, akkor rájövünk: Verancsicsban az első vagy az egyik első szabványosítót tisztelhetjük. Nemcsak az alapelvek hasonlóságát figyelhetjük meg, hanem az elemek és szerkezeti egységek azonosságát vagy csaknem azonosságát is. A levegő mozgásenergiáját hasznosító szerkezetét a vízimalmok hajtásánál látjuk viszont, csaknem változtatás nélkül. A szél- és vízimalmok hajtásrendszere megtalálható még a kötélfonónál is. Az utóbbihoz hasonlóan a kerekes állványzat megfigyelhető az őrlőköveknél és a rugós fűrésznél egyaránt. A taposómalom kerekét a markolónál, a kötélfonónál és az olaj présnél egyaránt megtalálhatjuk. A hántoló rugója föllelhető a fűrésznél és a kocsiféknél. Verancsics matematikai és mechanikai fölkészültségét nem ismerjük. A leírt és ábrázolt találmányok és újítások azonban statikai-dinamikai érzékről tanúskodnak. Ez párosult az áramlástan, a közegellenállás, a súrlódási ellenállás nagyszerű érzékelésével, mi több, egyfajta ismeretével. Verancsics egyszerűségre törekvése példamutató. A szélmalmoknál, például, szerkezetről szerkezetre követhető a mind egyszerűbb keresése. Nála a szelestengely — további példaként —- minden malomnál függőleges. így mellőzhette a szelestengely és a nagydob hatásfokrontó fogaskerékpárját. Verancsics találmányai és újításai ember- és gazdasági központinak. Alkotásaival az embert óhajtotta kímélni, s ezzel egyidejűleg a termelékenységet is növelni akarta. Talán éppen az utóbbiakkal magyarázható az a tény, hogy hadieszközeit nem ismerteti, csupán munkája végén felsorolja. Az összefoglaló találmányjegyzékben van néhány olyan gép és építmény, melyeknek részletesebb ismertetését hiányolhatjuk. Melyik műve jellemzi Verancsicsot ? Az ötnyelvű szótár. Főképpen azért, mert magábafoglalja azokat a nyelveket, melyekhez Verancsics kötődött. Ez akaratlan önarckép-készítés az illetőségről. Elismerése a több nemzethez tartozásnak. Következésképpen hiábavalónak tűnnek — a régi és legújabb irodalomban egyaránt megnyilvánuló — kisajátítási kísérletek. Méghozzá kizárásos alapon. A horvátok Verancsicsot származásánál fogva vallják magukénak. Az olaszok — lásd Umberto Forti 1968-as tanulmányát —- hasonlót tesznek. Mondván: Verancsics Velencében és Rómában adta ki műveit, hosszú ideig élt Olaszországban és ott fejezte be az életét. A Duna-kanyar táján sem volt idegen az előzőekhez hasonló viszonyulás. A jogosság Budapesten sem kisebb. A Verencsics-ős magyar királytól 108
