Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
Megfigyelhető, miszerint a hajtótengelyt ugyanolyan csapocskák tartották, mint amilyenekkel a 40. kép hajó vontatójánál megismerkedtünk. Ez a csapágyazás amilyen egyszerű, olyannyira segítette a könnyű elmozdítás lehetőségével a fűrészelők munkáját. Verancsics a hajtókarok végére szerelt súlyokkal nyilván azok mozgásenergiáját kívánta hasznosítani. Erre a kőfűrészelés jellegéből adódóan lehetett szükség. * A szivattyú. Általánosan ismert, hogy a szívó-nyomó vízszivattyút a görög Ktésibios találta fel. Ezt a bronzból készített szivattyút Vitruvius (i. e. 1. század) írta le. Az ő ismertetése alapján készült megjelenítő rajz megtalálható [2. 137. oldalán], továbbá: [86. 80. oldalán]. Verancsics szivattyúja fából készült (45. kép és Melléklet: L.). A gép alapelvében nem különbözik Ktésibios szivattyújától. A dugattyú hatására áramló vizet nehezékkel ellátott bőrcsappantyú engedte és akadályozta. A szivattyúnak — számunkra — legértékesebb része a dugattyúkat mozgató himbaszerkezet, melynek a későbbi gőzgépeknél oly fontos feladat jutott. Verancsics himbáját, kötelek segítségével, kézzel mozgatták. A húzóerőt a csuklósán kapcsolódó merev rúd továbbította a dugattyúkhoz. * A hengeres sajtó. Andai Pál részletesen leírja [2. 392—398. p. ] a nyomdászat fejlődését. Egyebek között így ír (394. p.): ,,Koenig és Bauer most már felvetik a hengeres nyomtatás gondolatát, és ennek alapján 1812-ben elkészítik az első hengeres gyorssajtót, amelynek bevezetése forradalmi változást jelentett a könyvnyomtatásban.” Nos, az első gyorssajtó tényéhez aligha fér kétség, de a nyomóhenger gondolata a 19. században sem volt új. Verancsics leírása szerint (Melléklet: LL), a nyomóhengert ő találta fel. Gyorsan hozzá kell tenni: szerzőnk a nyomóhengert ábrák nyomására ajánlotta (46. kép). A Verancsics-féle ábranyomda nagyon egyszerű. A nyomást végző hengert csatornában guríthatták. A festékkel bekent fémlemezt (klisét), a papírt és az alátétet a csatorna közepére helyezték, majd a kőhengert átgurították rajta. Az eredmény a kész metszet volt. Itt is megfigyelhető: Verancsics egy-egy gondolatát, ötletét, szerkezeti elemét gépi világa elemének, más szavakkal: ,.szabványos” elemnek tekintette, amelyet vagy amelyeket több gépében alkalmazott. Példánknál maradva, a nyomóhenger szakasztott mása a szőlő és olajbogyó présnek (vö.: a 24. és a 46. képeket). 104
