Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos

rok felhasználásával. Ez tehát a Jedlik-féle harmadik megol­dásnak felelt meg. Ez volt az első motor, amit már gyakor­latilag is felhasználtak, Jakobi 1838-ban csónakot hajtatott vele felfelé a Néván. A szüksé­ges áramot 128 Grove-elem szolgáltatta, s a 12 személyes csónak 4 km-es óránkénti se­bességgel haladt. A gép azon­ban csak 3/4 lóerőt tudott ki­fejteni, s a csekély eredmény annyira elkedvetlenítette Ja­kobit, hogy célszerűtlennek nyilvánította, hogy az elektro­mosságot ipari célra alkalmazzák. Kísérletei 60 000 frankba (mai pénzben kereken egy millió forintba) kerültek, amit Miklós cár fedezett. Jedliknek ennyi pénz nem állt rendelkezésére, de azért — talán Jakobi példájának hatására — 1841 -42-ben közel 1000 forintos költséggel saját tervei szerint nagyobb villamos mozdonyt készített. (3. ábra.) Ez a ráhelyezett áram­forrással — elemekkel — együtt több mint másfél mázsát nyomott. Nem tudjuk, később mi lett belőle ? A győri gimnázium szertárában is van egy Jedlik-féle mo­torral felszerelt kis villamos ősmozdony. A rajta levő felírás szerint Pesten ké­szítette Csomortányi Elek, aki Jedlik egyik mechanikusa volt. A 4 keréken járó mozdonyt ráhelyezett akkumulátorral most is meg lehet indítani, a kis kocsi szép lassan halad előre, fogas áttétellel. A gép szerkezete lehetővé teszi, hogy a motor ne csak a mozdony asztalkáján levő forrásból kapjon áramot, hanem két sínről is, amelyet via ferrea (vas út) néven említ Jedlik feljegyzése. Mindaddig, amíg csak elemekből lehetett áramot kapni, az ilyen próbálkozá­sok kilátástalanok voltak, semmiképpen sem lehettek gazdaságosak. Hiszen az elemekből előállítható villamos energia mintegy 20-szor drágább volt, mint a gőzenergia, amelyet a gőzgépek felhasználtak. Befejezésképpen megemlítjük, hogy az újabb könyvek nem említik már Jedlik nevét az elektromotorral kapcsolatban, hiába volt a Como-i kiállítás. Pl. Percy Dunsheath 1962-ban megjelent ,,A History of Electrical Engineering” című munkájában nem találjuk az elektromágneses jelenségek úttörői között Jedlik nevét. A magyar tudományosság további feladata marad Jedlik eredményeinek külföldi ismertetése. 60 3. ábra Villamos ősmozdony modellje

Next

/
Thumbnails
Contents