Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos
nem sokáig folyt. 1848 november havában a kísérletekre szánt terem vívóiskolává, majd kórházzá lett, a tantermeket pedig kaszárnyává alakították. Jedlik a nehéz idó'kben sem hagyta el Pestet, bár testvére hívta haza a szülői házba. Amikor Jellachich megkezdte támadását az ország ellen, ő is bekapcsolódott a főváros védelmébe. A 49. évében levő tudós beállt a népfelkelők közé. Naplója szerint már jún. 27-én 40 — 50 forintért puskát vett, szeptember elején puskaport, puskapor-tartót, megfelelő ruházatot szerzett csákóval együtt. Többször is részt vett a város védelmére készített sáncok ásásában a kritikus szeptemberi napokban, amíg a szept. 29-i pákozdi győzelem el nem hárította a veszedelmet. Később féltő gonddal őrködött szertára felett, bár akkor már kulcsait is elvették tőle. Hentzi Buda ostroma alatt gyújtó és romboló lövedékekkel bombázta Pestet. Ekkor Jedlik — szertári jelentése szerint — ,,a bombáztatás veszedelmétől a műszereket mentendő, kölcsönzött generál-kulccsal nyittatá fel a szertárt, és annak szereit a bombáztatás alatt nem kevés erőfeszítéssel nagyobb részint a pincébe és az egyetemi épület biztosabb helyeire törekedett menteni a lehető megsemmisülés elől”. Az ostrom idején elpusztult Gellérthegyi csillagvizsgálóból kimentett műszereket és könyveket is Jedlik csomagoltatta be és — amikor a hajóhíd újra elkészült — átszállíttatta az egyetem épületébe. A forradalom leverése után az egyetemi tanároknak is igazolniok kellett magukat a haditörvényszék előtt. Jedlik feljegyzései szerint három kérdésre kellett felelniök: 1. Vajon a magyar kormány által kívánt nyilatkozatot Magyarország függetlenségének elismeréséről sajátkezűleg aláírták-e, és volt-e szerepük annak készítésében ? 2. Maguk vagy rokonaik kaptak-e polgári vagy katonai hivatalt ? 3. A magyar kormánynak szóló hódolóiratot aláírták-e? Jedlik ezt a hódolóiratot aláírta ugyan, de egyébként nem vett részt a politikai életben, így félévi huzavona után 1850. ápr. 16-án megkapta a felmentést. Honfitestvéreiért érzett bánatában az átvételi elismervény hátlapjára ezeket a szavakat írta: „Reánk nehezültek e szomorú idők, midőn inkább a vak sors, mint az érdem látszik kormányozni a dolgok folyamát”. Unokatestvérét, Czuczort, a Riadó szerzőjét akkor már elvitték nehéz vasban a kufsteini fogságba. Jedlik szerencsésebb volt, újra visszatérhetett a tudományokhoz. 1850-ben jelent meg a Természettan elemei című művének első kötete „Súlyos testek természettana” címmel. (Saját költségén adta ki. „Ha mind elfogna adatni — írja — lehúzván egy negyedét könyvkereskedői honoráriumra, bejönne 3220 forint pengőben, ebből a költségek fejében 1665 forintot lehúzván az egész fáradsági jutalom 1555 pengő forint. Ez ám a keserű kereset”.) Ebben a mechanikát és a hangtant tárgyalta a kémia elemeivel együtt; a kémiának ugyanis akkor még nem volt külön tanára a pesti egyetemen. Az akadémia az 1845 — 50 között megjelent természettani munkák közül a 50