Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos
Az 1806-os Ratio educatkmis, amely az akadémiákon is szabályozta a tanítást, a fizika tanítási anyagát részletesen ugyan nem írta elő, de a mennyiségtannak a fizikában való alkalmazásáról szólva azt mondta, hogy főleg a nehézségi és vonzási erőket kell tanítani Kepler törvényeiből levezetve, azután még az ingalengés törvényeit, a lencsék és tükrök tulajdonságait. Nemcsak az anyag volt szűkre szabott, hanem a megfelelő szaktanárok, s kellően felszerelt szertárak is hiányoztak. Jellemző, amit pl. Ferenczi Zoltán ír Deák élete című munkájában, amikor arról beszél, hogy Deák az 1817/18. és 1818/19. iskolai években végezte a bölcseleti kurzust a győri királyi akadémián: „Gröber Lőrinc, a fizika tanára csak törte a magyar nyelvet. Sem a Helytartó Tanács, sem a Tanulmányi Alap vezetősége nem gondolt a kellő felszereléssel, pl. Grober szertára teljesen üres volt, eszközök nélkül tanított, ahogy lehetett. Midőn Deák a második évben tanítványa lett és felismerte tehetségét, azt tanácsolta, hogy a fizikai órákra járjon be a jobban felszerelt bencés gimnáziumba. Deák megfogadta a jó tanácsot és egyik kedves tanulótársával, mágocsi Zichy Jánossal (Zichy Mihály festőnek atyjával) bejárt 18 — 19-ben e leckékre, melyeken Czinár Mór tanított. A nyájas és művelt tanár, meg a kitűnő tanítvány viszonya csakhamar bensővé vált.” Jedliket mennyiségtanból és fizikából szintén Czinár Mór tanította, a későbbi akadémikus, aki azonban tudós hírnevét inkább történelmi munkáival szerezte meg. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a bölcseleti tanfolyamon Jedlik inkább csak kedvet kaphatott a fizikához, mint igazi alapos bevezetést a szaktudományba. Nagyobb értéke volt annak, hogy magáévá tette Czinár tanácsát : „Nem az a valódi tudomány, amit jól megtanultok, hanem az, amit jól meggondoltok”. A légkör különben nagyon kedvező volt ebben az időben a győri bencés házban a tudományos gondolkodás számára. Ezt a következő adat is mutatja. 1825-ben jelent meg új kiadásban Gehler nyolc kötetes Physikalisches Wörterbuch-jának első kötete. A szokásnak megfelelően felsorolja az előfizetők névsorát. Négy magyar könyvkereskedés kilenc példányt kötött le, s ezeken kívül tíz egyéni magyar előfizető neve szerepel. A tíz közül hét győri bencés tanár volt. Az előfizetők között természetesen ott találjuk Czinár Mór nevét is. A bölcseleti tanfolyam elvégzése után Jedlik visszakerült Pannonhalmára, ahol megkezdte teológiai tanulmányait, s egyúttal készült a bölcseleti doktorátus letevésére. Ez sem jelentett akkor egy határozott tudományágba való elmélyülést, mert a doktori fokozat elnyerésére akkor matematikából, fizikából, filozófiából és történelemből kellett vizsgázni. 1822. okt. 31-én kapta meg az artium liberalium et phylosophiae doctor címet. Főapátja ekkor Győrbe helyezte, ahol a harmadik, grammatika osztálynak lett a tanára. De csak egy évig volt Győrött, a következő évben már ismét Pannonhalmán folytatta teológiai tanulmányait, s 1825. szept. 3-án szentelték áldozópappá. Jedlik így bevégezte iskolai tanulmányait, de iskoláztatásának természete miatt, s mivel senki sem volt az országban, akinek segítségére, útbaigazítására 44
