Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Jakucs István † - Szőkefalvy Nagy Zoltán: Hatvani István
számára is kielégítő volt, akik nem lelkészi pályára készültek, s nem is egy iskola professzori stallumát szerették volna elnyerni, hanem valamilyen műszaki pályára szánták el magukat. Igaz ugyan, hogy a mérnököket elvileg a bécsi Institutum Geometricum képezte, de Károlyi Zsigmond az általa felkutatott közel 200 tizennyolcadik századi mérnök adataiból azt állapíthatta meg, hogy azoknak nagyjából fele nem járt a bécsi intézetbe, hanem a hazai akadémiák, fó'iskolák, líceumok hallgatói közül kerültek IdXMég akkor is ez maradt a helyzet, amikor II. József szorgalmazta, hogy a közszolgálati mérnöki állásokba az Institutum Geometricum elvégzése nélkül ne kerülhessen senki. A megyék és városok azonban az előírásokat rendszeresen áthágták. Hatvani tanítványai közül többről tudjuk, hogy műszaki pályán működtek, valószínűleg még több azoknak a száma, akikről nem tudunk. Leghíresebb közülük Pálóczi Horváth Adám (1760— 1820), akiről az irodalomtörténet is megemlékezik. A Hatvanitól szerzett tudása alapján tette le a földmérői vizsgát. Jóval kevesebbet tudunk Major Gáborról, aki az 1770-es évektől kezdve uradalmi mérnökként működött, s aki gyakorlati célú matematikai táblázat összeállításával és kiadásával szolgálta a műszaki ismeretek hazai terjedését. Kiss Sámuel ( + 1819) Debrecenben mint rajztanár és építész működött. A Hatvani nyomdokán haladó kollégium neveltje volt Karacs Ferenc (1770—1838). a hazai térképmetszés történetének ismert alakja is. Hatvani Istvánt azoknak a kiváló professzoroknak előfutáraként kell tekintenünk, akiknek keze közül a kiváló magyar műszakiak serege került ki. 5. Orvostudomány A XVIII. század második felében Magyarország egészségügyi szervezete még nagyon kezdetleges volt, több megyében egyetlen orvos sem működött. Debrecen az orvosok számát tekintve, egy 1769-es összeírás szerint, a harmadik helyen állott a városok között, négyen rendelkeztek orvosi diplomával. Hatvani István ilyen körülmények között nem is vonhatta volna ki magát az alól. hogy orvosi funkciókat is ellásson. Elsősorban a kollégium diákjainak adott orvosi segítséget. Kezdeményezésére nyitotta meg a ..coetus seholasticus’- 1752-ben a betegek pénztárát, hogy a rászorult ifjúságot gyógykezelésben lehessen részesíteni és gyógyszerekkel is ellátni. Kiharcolta, hogy betegszobákat is létesítsenek a kollégiumban, egy 1760-as számadás már azt is bizonyítja, hogy ápoló alkalmazását is elérte. Hatvani tekinthető így az első magyarországi iskolaorvosnak. Fennmaradt néhány recept, amelyet Hatvani írt fel a diákjainak, ezeket Diósadi Elekes György ismertette [3.]. Gyógyszerei teák. porok, oldatok, különféle kenőcsök, pilulák voltak. Receptjein feltüntetett orvosságai mind keverékgyógyszerek, olyan recept is van, amely kilenc féle hatóanyag keverését írja elő. \ recepteken az orvosságok elkészítésére és használatára is adott utasítást. 31
