Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Gyires Béla: Rados Gusztáv
többet köszönhetett. Ha beletekintünk matematikai dolgozataiba, láthatjuk, mennyiszer fordult épp azokhoz a problémákhoz, amelyekkel KronecJcer és magyarországi mestere, König Gyula foglalkozott. A harmadik megemlékezést Haár Alfréd sírjánál mondotta el. ([28], [67], [90]) Még három munkájáról kell szólnunk. Az egyik rektori megnyitó beszéde 1911-ből ([133]), a másik ([86]) a Széchenyi Tudományos Társaság tevékenységét ismertető francia nyelvű füzet és a harmadik ([128]) a Matematikai és Fizikai Társulat megalakulásának félévszázados évfordulóján mondott beszéde. Végezetül meg kell említenünk Analízis és geometria II. évfolyam című 1919-ben megjelent könyvét ([139], [138], amelyet mint említettük, műegyetemi előadásairól készített abból a célból, hogy az első világháború után a frontról hazatérő hallgatóknak megkönnyítse a matematikai vizsgákra való felkészülést. A könyv didaktikai szempontból igen jól felépített, minden számítást részletesen közöl, így az olvasónak jóformán fáradság nélkül sikerül behatolnia a felsőbb matematika fejezeteibe. A könyv 10 nagy fejezetre oszlik, amelyek a következő tárgykörökbe nyújtanak részletes bevezetést: algebrai egyenletek elmélete és megoldási módszerei, kvadratikus alakok elmélete, egy- és többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása, differenciálegyenletek elmélete. Az egyes fejezetek végén gazdag és sokszor elméleti, valamint alkalmazási szempontból is érdekes példaanyag áll az olvasó rendelkezésre. Méltatása Már irodalmi munkásságával kapcsolatban megemlékeztünk arról, hogy 1902- ben, Bolyai János születésének 100-ik évfordulóján a Bolyai-díj odaítélésére kiküldött nemzetközi bizottság Bados Gusztávot választotta előadójául. 1910- ben ugyancsak tagja volt ennek a bizottságnak ([54]). Talán ide kívánkozik annak a kevésbé ismert ténynek is megemlítése, hogy Rados Gusztávnak köszönhető, hogy a Bolyai- Lobacsevszkij geometriát ma nem csak Lobacsevszkij geometriának nevezik. Ugyanis a Francia Akadémia a múlt század végén nagyszabású bibliográfiát adott ki, amelyben az egyik fejezet cím szerint a Lobacsevszkijféle geometria lett volna. Rados Gusztáv közbelépésére változtattak ezen a címen és így Bolyai-Lobacsevszkij geometria lett belőle. Azóta ezt az elnevezést a matematikai szakirodalom maradéktalanul átvette. Sokszor szerepelt a Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának ülésein mint előadó, de amint láttuk, nemcsak mint előadó, hanem az Akadémia megbízásából emlékbeszédet mondott elhúnyt nagy matematikusok felett. A Matematikai és Fizikai Társulat megalapításánál is ott látjuk. 1885 óta 297
