Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Gyires Béla: Rados Gusztáv
és felsőbb algebrai bevezető előadásait. E két előadást évenként váltakozva a tudományegyetemen, a műegyetemen mint rendes tanár az analízis II. előadást évenként tartja egészen 1933-ban történt nyugalomba vonulásáig. A mérnökök és tanárok hosszú generációi sokat és lelkesedéssel tudtak beszélni ezekről az előadásokról, amelyeket Rados professzor kezdetben a Gólyavárban, később pedig a műegyetem új épületében, a szobájához közel fekvő nagy előadó teremben tartott meg. Emlékezetessé tette ezeket a tudományos szigorúság, az igényesség és a gondos didaktikai felépítés. Hallgatóit rendszeres munkára igyekezett ránevelni. Ezt azzal is elérni vélte, hogy magántanári előadásaiból csak az kollokválhatott, aki az előadásokról készített saját jegyzeteit bemutatta. Tanítványait, különösen azokat, akikkel előadásai közben mint tehetségesebbekkel megismerkedett, szerette, figyelemmel kísérte fejlődésüket. Természetes és közvetlen, nyugodt és korrekt volt, alapos tudást kívánt. Tanítványai tisztelték és szerették. Meg is érdemelte, mert a két világháború közötti, de különösen a 20-as években elhatalmasodott diáknyomor enyhítésén sokat fáradozott. Az említett három előadása az idők folyamán annyira kikristályosodott, hogy úgy, amint elhangzott, könyvbe kívánkozott. Három évtized mérnökei és tanárai e teljesen kicsiszolt, a teljes részletességig kidolgozott, előadásról előadásra gondosan előkészített, nagy előadókészséggel bemutatott, világos és jól jegyzetelhető kollégiumokból ismerik meg, de nemcsak megismerik, hanem meg is kedvelik a számelmélet, a felsőbb algebra, a valós függvénytan, a kvadratikus formák, a térgörbék és felületek és a közönséges differenciálegyenletek elméletének elemeit. Rados professzor didaktikai okokból nem volt híve a tankönyveknek, csak a kézikönyveknek. Ezen az alapelvén túltette magát akkor, amikor az első világháború idején bevonult hallgatók az előadásokra nem járhattak. Hogy tanulhassanak, tankönyvre volt szükségük. Ekkor írta meg és adatta ki az Analízis II. című tankönyvét. Ez a könyv König Gyula Analízise, Be.ke Manó Differenciál- és integrálszámítása és Kürschák Analízis és geometria című tankönyve mellett nemcsak a mérnökhallgatóknak, hanem a tanárjelölteknek is legforgatottabb könyve volt. Rados Gusztáv professzor a századforduló után mind nagyobb mértékben veszi ki részét a műegyetem igazgatásából. 1896-ban átveszi a műegyetemi könyvtár vezetését. Annak, hogy az első világháború előtt a műegyetemi könyvtár olyan jó hírnévre tett szert, megközelítette a göttingai matematikai könyvtárét, a rendelkezésre álló anyagi forrásokon kívül elsősorban neki volt köszönhető. 1900-ban veszi át a Mérnöki és Építészmérnöki Szakosztály dékáni tisztét. Hogy ezen a téren is jó munkát végezhetett, tanúbizonysága az, hogy professzor társai négy éven át megerősítik ebben a tisztségben. 1911-ben tanártársainak bizalma rektori tisztséggel ruházza fel és ezt a tisztséget három éven át viseli. Rektori székfoglalóját nem a matematika tárgykörébe vágó kérdésről 19 Műszaki nagyjaink III. 289
