Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Sztachó Lajos: Kürschák József

52. Az indukált linoár helyettesítések determinánsának rangjáról. (Mat. Term. Tud. Ért. 1900. évf. 44-48. pj

53. A komplex változó gammafiigg vényéről. III. rész. (Math. Phys. Lapok 1900. évf. 63 — 75. p.)

54. A 29. feladat két megoldása. (Math. Phys. Lapok 1900. évf. 148—150. p.)

55. Ueber die Transformation der partiellen Differentialgleichungen der Variationsrechnung. (Math. u. naturw. Berichte aus Ungarn. Jg. 1901. 29 — 38. p.)

50. Ueber den Rang der Determinante bei induzierten linearen Substitutionen. (Math. u. naturw. Berichte aus Ungarn. Jg. 1902. 29 — 30. p.)

57. Das Streckenabtragen. (Math. Ann. Jg. 1902. 597 — 598. p.)

58. Mentovich F

Látogatás Gaussnél. (Közzéteszi Kürschák J. (Math. Phys. Lapok 1902. évf. 90 — 90. p.)

59. Bolyai János. (Középisk. Mat. Lapok 1902 — 03. évf. 77-—82. p.)

00. A parallelszögről. (Math. Phys. Lapok 1903. évf. 50 — 52. p.)

61. Ueber die Transformation der partiellen Differentialgleichungen der Variationsrechnung. (Math. Ann. Jg. 1903. 155—164. p.)

62. A komplex számok ábrázolásának egy elemi geometriai alkalmazásáról. (Math. Phys. Lapok 1904. évf. 87 — 91. p.)

03. Formák legnagyobb közös osztójáról. (Math. Phys. Lapok, 1904. évf. 307 — 308. p.)

04. Über symmetrische Matrices. (Math. Ann. Jg. 1904. 380 — 384. p.)

65. Anwendung der komplexen Zahlen zum Beweise eines elementargeometrischen Satzes. (Arch. Math. Phys. Jg. 1905. 285 — 286. p.)

66. Über eine charachteristische Eigenschaft der Differentialgleichungen der Variationsrechnung. (Math. Ann. Jg. 1905. 157—165. p.)

07. Über den grössten gemeinsamen Teiler zweier Formen. (Math. Ann. Jg. 1905. 317 — 318. p.)

08. Hermite Károly kültag emlékezete. (Akad. Ért. 1905. évf. 359 — 368. p.)

09. Az általánosított kinetikai potencziál létezésének föltételei. (Mat. Term. Tud. Ért.

1905. évf. 401 —409. p.)

70. Zur Theorie der Moyrge-Ampereschen Differentialgleichungen. (Math. Ann. Jg. 1905. 109—116. p.)

71. Determinánsok irreducibilitásáról. (Math. Phys. Lapok, 1906. évf. 1—2. p.)

72. Die Existenzbeding des verallgemeinerten kinetischen Potenzial. (Math. Ann. Jg.

1906. 148 — 155. p.)

73. Adalék az elimináció elméletéhez. (Mat. Term. Tud. Ért. 1906. évf. 786 — 794. p.)

74. Sur irreductibilité de certains déterminarits. (Ens. Math. 1906. 207 — 208. p.)

75. Desargues tétele. (Math. Phys. Lapok, 1906. évf. 201—202. p.)

76. A 163. feladat kitűzése. (Arch. Math. Phys. Jg. 1906. 129. p.)

77. A 178. feladat kitűzése. (Arch. Math. Phys. Jg. 1906. 359. p.)

78. Bizonyos determinánsok jellemző tulajdonságairól. (Math. Phys. Lapok, 1906. évf. 270 — 276. p.)

79. Egy egyenlőtlenségről. (Math. Phys. Lapok, 1908. évf. 305 — 307. p.)

80. A 33. feladat megoldása. (Math. Phys. Lapok 1908. évf. 350. p.)

81. Über Formen, die vollständige Potenzen sind. (Arch. Math. Phys. Jg. 1908. 153 154. p.)

82. Eine besondere Darstellung der linken Seite der Monge-Ampereschen partiellen Differentialgleichungen. (Jahresb. d. D. Math. Ver. Jg. 1908. 67 — 69. p.)

83. A racionális egész függvények oszthatóságáról. (Math. Phys. Lapok 1909. évf. 157-173. p.)

84. Über die Liouvillesche Identität. (Arch. Math. Phys. Jg. 1911. 242 — 243. p.)

85. Die Ausbildung der Mittelschulenprofessoren. (Int. Math. Unterrichtskommission. Ungarische Subkomission 1911. Bp. Hungária ny. 1—20. p.)

276