Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Jakucs István † - Szőkefalvy Nagy Zoltán: Hatvani István

tehette elöljáróinak azt a jelentést: ,,a physicahoz tartozó instrumentumok majd mind elromlottak”.

Hatvani fizikatanítása elsősorban azért vált rendkívül híressé, mert minden esetben kísérleti alapon oktatott (7. ábra). Előtte is voltak olyan debreceni professzorok, akik időnként kísérleteztek, azonban a rendszeres, magas színvonalú fizikai előadási kíérletezésre Hatvani adott példát Debrecenben, de az egész országban is először. Olyan ritkán maradt el a kísérleti szemléltetés, hogy szükségesnek tartotta feljegyezni az 1752. december 2-i napot, amikor a teremben uralkodó nagy hideg miatt a szokásos experimentálás elmaradt.

Ezek a kísérletek szőttek Hatvani személye körül legendás hírt. Szájról szájra járt a legkülönbözőbb érdekes kísérletek híre s vált a különleges valóságból csodálatos mese.

Nemcsak a tanítványok beszéltek sokat Hatvani akaratának engedelmeskedő jelenségekről, hanem még a város határán túl is emlegették azokat. Újak és meglepők voltak Hatvani kísérletei még az idősebb szakemberek részére is, hiszen elektromossággal végzett kísérletet azok sem láthattak. Ekkor történtek a legelső, döntő jelentőségű felfedezések ezen a téren. Franklin 1756-ban alkotta meg a villámhárítót, s ugyanakkor kezdődtek Galvani híres békacombos kísérletei is. Amikor tehát Hatvani elektromosságtani kísérleteivel elkápráztatta hallgatóit, s alkalmat adott a hiszékenyek szóbeszédeire, a legfrissebb tudományos eredményeket közvetítette hallgatói felé.

21

6. ábra

Klek tro fór (1 77ü)