Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Szénássy Barna: Kőnig Gyula

B. yiatem>iiikni tárgyitok

2ü Az * .ka: függvények alkalmazásáról a magasabbfokii egyenletek elméletére. Ért a Math. Tud. Köréből. 1. k. ISTI. S. szám.

21. Az elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb fokú egyenletek elméletére. Ak. Ért. 5. k. 1S71. 126—127. p.

22. Elliptikus függvények alkalmazása a magasabb egyenletek elméletére. Természettudomány! Közlöny. 3. k. 1871. 294. p. (kivonat)

2 A függvénveknek végtelen sorok által való kifejezéséről. MTA. Értesítője. 5. k. 1871. 283—284. p.

24 Zur Theo: :- ler Mo lulargleichtmgen der elliptischen Functionen. Heidelberg. 1871. 2-5. A mértan hypothesise! és azok elemző tárgyalása. MTA. Értesítője. 6. k. 1872. 94 — 98. p.- . A függvények végtelen sorok által kifejezve. Természettudományi Közlöny. 4. k. 1872. 30—31. p. (kivonat i

27. Über eine reale Abbildung der s. g. Nicht -Eucklidischen Geometrie. Gött. Nachrichten. 1872. 157—164. p.

2". Über die Darstellung ler Functionen durch unendliche Reihen. Math. Annalen. 5. k. 1872. 310—340. p.

29. Nouvelle démonstration du thóoréme de Taylor. Nouveiles Annales de Math. (2), 13. k. 1874. 270—273. p.

30. Az •- Ifokú algebrai egyenletek egy általános megfejtéséről. Műegyetemi Lapok. 1. k. 1876. 20—28.; 112—116. p.

31. Az egész számok osztóira vonatkozó tétel. Műegyetemi Lapok. lék. 1876. 186— 18

32. 14 matematikai feladat a Műegyetemi Lapok 1. k. 1876, 32., 128., 224., 256., 2SS.-nnek megoldása ugyancsak K m-igtSl: Műegyetemi Lapok. 2. k. 1877. 158—160. p.),

2. k. 1877. 192.; 3. k. 1878. 32., 256.; Math.—Fiz. Lapok 1. k. 1892. 98.. 456. oldalain. 4 könyvismertetés a Műegyetemi Lapok 1., 2. kötetében.

33. Bevezetés a felsőbb algebrába. Bp. 1876.

34. Ein allg-meiner Ausdruck für die ihrem absoluten Betrage nach kleinste Wurzel der Gleichung n-ten < irades. Math. Annalen. 9. k. 1876. 530—540. p.

35. I)r. König Gyula ..Bevezetés a felsőbb algebrába" ismertetése (autoreferátum). Műegyetemi Lapok. 2. k. 187". 31—32. p.

36. Egy kiküszöbölési feladatnál- Műegyetemi Lapok. 2. k. 1877. 51 — 52. p.

37. A 'öbb ismeretlent tartalmazó elsőfokú congruent iá-rendszer általános elmélete. Műegyetemi Lapok. 2. k. 1877. 113—121. p.

38. A determinánsok szorzási tételének új levezetése II , etemi Lapok. 2. k. 187“. 271 — 274. p.

39. Algebra a középtanodák felsőbb osztályai számára

1. rész a IV. osztály számára. Bp. 1879.

2. rész az V. osztály számára, Bp. 1880.

3. rész a VI. osztály számára. Bp. 1881.

4. rész a VII — VIII. osztály számára. Bp. 18S2.

40. A racionális függvények általános elméletéhez. Ért. a Math. Tud. Köréből. 7. k. 1879—80. 22. szám.

41. Über rationale Functionen von n Elementen und die allgemeine Theorie der algebraischen Gleichungen. Math. Annalen. 14. k. 1878. 212 — 230. p.

42. Ein Beweis des Multiplicationstheorems für Determinanten. Math. Annalen. 14. k. 1879. 507—509. p.

43. Die Faetorenzerlegung ganzer Functionen und damit zusammenhängende Eliminationsprobleme. Math. Annalen. 15. k. 1879. 161 —173. p.

44. A mathematika virágzásáról — Nagy-Kőrösön. Magyar Tanügy. 9. k. 1880. 53 — 60. p.

235