Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Jakucs István † - Szőkefalvy Nagy Zoltán: Hatvani István
volt. 1751-től 1754-ig pedig ,,collega”-ként működött, vagyis olyan magántanár féle, aki az akadémiai ifjakat a profeszszor irányítása mellett tanította. Ilyen helyzetben nyilván hatással volt Hatvani Űjfalgsi tudományos elgondolásaira. Erre utal az is, hogy a kéziratban a fizika tárgyalt anyaga nagyjából megegyezik azzal, amit és ahogy Hatvani említett naplója vázolt. O is a mechanikával kezdi (sokat foglalkozik ezen belül a gépekkel, még összetettebb formáival is, pl. fogaskerék, csiga és hengerkerék összekapcsolása stb.), azután hidrosztatikával, asztronómiával, sőt geográfiával is. Nem tárgyalta viszont Ujfalusi a hőtant, hangtant és az elektromosságtant, ahogyan Hatvani sem sorolta fel ezeket a tudományágakat az első három év fizikaanyagának tervezetében. Hatvani előadásainak hivatalos vezérfonalát W inkler tankönyve képezte, felhasználta, minden valószínűség szerint egykori professzorainak, különösen Musschenbroeknak a tanítását. Utóbbinak egyik könyvét már Leydenben megvette. Ebben a debreceni Nagykönyvtárban őrzött könyvben Hatvani számos sajátkezű bejegyzése tanúsítja, hogy sokat foglalkozott a fizika elmélyült tanulmányozásával. A debreceni fizikai szertár megmaradt eszközei az oktatás tárgyi feltételeiről is tájékoztatnak. Debrecenben Hatvani már több fizikai kísérleti eszközt találhatott, hiszen valószínűleg a XVII. század végén már vásárolt a kollégium eszközöket. Volt ott barométer, légszivattyú, egy 41 cm-es üveglencse, gyönyörű távcső stb. Hatvani maga is több vásárlást eszközölt, már 1748-ban vett Bécsben 14 forint 40 krajcárért egy „electrica maehina”-t, egy dörzselektromos gépet (3. ábra), amely ma is megvan, sajnos a háború alatt az üvegkorongja eltörött. Épen megmaradt azonban az a készülék, amelyet 1776-ban budai 3. ábra Az első debreceni dörzselektromos gép részlete (1749) 2* 19
