Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Szénássy Barna: Kőnig Gyula
A .m; elen: usebb azonban, mit König Gyula pedagógusként végzett, a Mű:ein falai között játszódott le. Fiatal ember volt, midőn a Műegyetem Katedrájára kenőit, és világhírű tudósként lépett arról le: a közben eltelt karév során minden gondolatával és cselekedetével bemre élt a magvar felsőiktatásban. Min: egyetemi oktatót szépen megismerhetjük azokból az érni ékbeszéd ekbői, melyeket ke: volt tanítványa. KürschálJózsef és Rodos Gusztáv állított össze10. I- ..k__szinte elénk lép a zömök, markáns arcú, inkább szigorú, mint paj. -n: fér du. kinek ajkáról előadás közben ömlöttek a tartalmi, stiláris és-e neki szempontból egyaránt kifogástalan mondatok. A visszaemlékezések ■-rertn: nem von könnyű előadó: matematikai fejtegetéseit a gyengébb hallga: k nehezen, vagy alig tudták követni. De még az ilyeneket is megragadta az 7or;szilás dinamikája a nyelvezet választékos volta. A hallgatókkal — de : iviniuvm — szemben is olykor ironikus volt, azonnal észrevette a tudatlaniT-nzegseget. nyenkor nem takarékoskodott még a csípős meg jegyzék-eke. --rin. Azonban.......nem rosszindulatból szatirizált, de fölényes szelleme mindenkiben azonnal felismerte a feltűnő, furcsa vonást s megvolt benne a nagyon okos emberek türelmetlensége az ostobaság vagy nyegleség iránt, bárhol es bármiféle formában nyilvánul is”11. 1 ob szinte anekdotaszerű történet igazolja, hogy mennyire ellensége volt ■ : re.-::1 nizmusnak. saját meggyőződését nem volt hajlandó feladni semmimé kívülről jövő befolyásolásnak. ..Ha volt is benne némi részrehajlás, az is -...-: jó . an mutatkozott: szerette, biztatta, gyámolította azokat a technikuso: akik a gimnáziumból kerültek a műegyetemre és első éves korukban némely tekintetben gyengébbek és ingadozóbbak voltak a reálistáknál”12. Később látni fogjuk, hogy kutatásaiban Kánig Gyula nagyon is vonzódott- v sztrakthoz. a matematika elvont fejezeteihez. Kérdés, hogy ezirányú :t= -.gat mennyire tudta összeegyeztetni a Műegyetem elsősorban mégis gyakorlati igényeivel? Válaszként álljon itt egy tőle származó idézet: a_ a vér meiv az exakt és műszaki tudományok szervezetében kering és ki Kettő között lüktető ereknek csak egyikét is aláköti, az tudatlan kézzel • it-:et követ el kultúránk, még pedig első sorban technikai kultúránk ehr [lőj 31. p. - Ugyanakkor felemelte szavát a szűk prakticizmus ellen is:- tethnikus részleteknek, melyeket ma itt tanítanak, fele tíz év után már elavu.t .ész. és a ki mást nem visz el innen, mint kész reczepteket. bizonyára szá. .a a- szegényen távozik e műegyetemről” ([14] 36. p.). Szinte axiómaként-a gezte :e a műszaki oktatás számára, hogy . . a tudományos felfogás és ..a : . harmonikus fejlesztése az. amire törekednünk kell. Ez a harmónia .aem e:ent szigorúan megállapított. százalékra kiszámított arányt: a perezentu- --zetétei nagyon különböző lehet; de e harmónia jellemzi éppúgy az igazi tudat, mint az igazi technikust” ([14] 33. p.). A műegyetemi ifjúság számára kezdetben az ..Algebrai analízis” és a ,,Maga: a„ egyenletek elmélete" c. előadásokat tartotta, később inkább az 215
