Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Bánhegyi László †: Ganz Ábrahám

6. ábra

Ganz Ábrahám vasöntödéjének udvara (Ganz-MÁVAG Múzeum)

téseket. Először is 1850-ben rendezte vállalata régebbi adósságait, amelyeket az üzeme fejlesztésére még a két első üzletévben vett fel. A következő évben pedig attól a szándéktól vezérelve, hogy függetlenítse magát az idegen kezekben levő kohóüzemektől, Szászkán, a bánsági Oravica mellett, közel a Dunához 26 000 forinttal felesben betársult, Marquart Frigyes bánya és vasgyárába. A vételár fele uzsorakölcsön volt. Szászkán bőséges mennyiségű vasérc, továbbá kőszén, fa, kő és mész állt rendelkezésre és egy 100 lóerős vízierőmű. Ganz Ábrahám nagyolvasztót épített és megkezdte az üzemet. Azonban a két, egymástól távoli helyen, Budán és Szászkán fekvő üzem mindenike szükségessé tette volna személyes jelenlétét és irányítását. Ezért a következő két évben úgyszólván állandóan úton volt Buda és Szászka között, ami az akkori közlekedés mellett igen terhes lehetett. Hogy ezen könnyítsen és egyik helyen állandó bizalmi embere legyen, megpróbálta magához hívni Svájcból harmadik öccsét, Jakabot is, aki az üzleti életben is jártas volt. Ez azonban nem sikerült.

Végül is 1852-ben történt 4000 forintos alaptőke emelés és egy harmadik társ belépése titán, 1856-ban eladták a szászkai üzemet az Osztrák Állam vasúti Társaságnak. Ezzel a művelettel Ganz Ábrahámnak mintegy 50 -60 000 forintja szabadult fel, amit budai üzemébe fektethetett.

56