Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Bánhegyi László †: Ganz Ábrahám

Ganz Ábrahám budai öntödéjének és későbbi gyárának környéke (Halácsv Sándor: Buda város felmérése 1870 c. térkép részlete. Fővárosi Levéltár)

is megvan a Fő utcában. A később gyárrá fejlődött műhely környékének térképe a 2., légi felvétele pedig a 3. ábrán látható. A vásárlás S44 őszén megtörtént és üzemét is még ebben az évben megindította, bár a birtok tulajdonába csak a következő év január 22-én iktatták be, az öntési < gedélyt január 24-én, a pótengedélyt pedig az asztalos és kovácsüzemre ruár 5-én kapta meg Buda város tanácsától. Üzeme már nem tartozott a céhműhelyek közé, jogi helyzetét legjobban mutatja a később, már bizonyos edménvck után 1851-ben elnyert „országos gyár” elneve-'éá Műhelye kezdetben kisszerű lehetett, beépített alapterülete csupán 270 m2 volt, berendezését egy tégelykeinenee és néhány legszükségesebb szerszám képezte és hét segéddel indult neki a munkának. A tégelykemence fujtatóját eleinte kézzel mozgatták, amit főleg a közeli utászlak tanya ráéi > legényei végeztek nagy buzgalommal csekély díjazás eile- évek múlva, a szabadságharc után tudott egy lovas-járgányt és egy nyolc lóerős gőzgépet beállítani a fújtató és a megmunkálógépek hajt é-4*

51