Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Lizsnyánszky Antal: Borbély Lajos
a nyugati ipar nagyobb kohóműveit és alkalma volt megismerni a munkásság ottani szociálisabb helyzetét, amelynek jó példái mély nyomokat hagytak benne élete végéig. Írásos adatok bizonyítják, hogy Borbély a feudális szemléletnek nyílt ellensége volt, amit Salgótarján és környékének számos földesurával szemben gyakran éreztetett. Jellemzőül említjük az alábbiakat: századeleji időkben történt, hogy a mindenható földesúr Salgótarján főterét (a mai Tanácsköztársaság teret), az igen szegény községgel meg akarta fizettetni, noha a község a földbirtokos apósának, régen kifizette a tartozást. A község két választott polgára, akik acélgyári dolgozók voltak, panaszt tettek a vállalati vezérigazgatónál, a földbirtokos minősíthetetlen eljárása miatt. Borbély készséggel közbelépett és miniszteriális összeköttetése révén, meggátolta a földbirtokos jogtalan követelésének kifizetését [26]. Hasonló okból több főszolgabírói végzést semmisíttetett meg, felsőbb belügyi hatóságokkal, telekvásárlás ügyiben munkásai védelmében. Számos esetben értésére adta a községben és környékén megült, régi feudális előjogaikhoz ragaszkodni akaró földesuraknak, hogy ők már csak a kapitalizmus árnyékában élnek, a feudális hatalom a múlté, a demokratikus fejlődést feltartóztatni nem lehet. A haladó kapitalizmus értékeit a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatnál, majd az egyesülés után a Bimamurányvölgyi Vasmű Egyesület ózdi és borsodnádasdi telepein igyekezett meghonosítani mind műszaki, mind szociális téren. Ez merész vállalkozás volt egy olyan országban, amely feudális kötöttséggel volt terhelve, mint a multszázadbeli Magyarország. Borbélyt a vasfinomító társulat mint alkotó mérnököt és gazdasági szervezőt állította a vasfinomító (kavarómű) élére, hogy az ottani tarthatatlan rossz állapotot változtassa meg és mind a minőségi, mind a gazdaságos termelést oldja meg. Már az első mérnöki megbízatása is bizonyította, hogy egy távlatokba néző gazdasági szervező, akinek tervei a szűkebb vállalati korlátokon kívül, az ország gazdasági életére is jó hatással voltak. Borbély ötleteivel és merész kezdeményezéseivel kitűnt kortársai közül és különösen a koncentráció volt az, amellyel forradalmasította a magyar ipart. Ebből kifolyólag sokszor ellentétbe került azokkal a feudális érdekeket képviselő vezető állású személyekkel, akik a magyar iparosodást nem jó szemmel nézték, mert szerintük az iparban felvilágosult dolgozók, a falu nyugalmát háborgathatják. A földbirtokosok az iparfejlesztési törekvést gátolták, mert az ipar munkaerő vonzásától tartottak, vagyis féltek, hogy elveszítik az igen olcsó mezőgazdasági munkaerő piac fölötti egyeduralmukat. Borbély nagy elgondolásait ezek a feudális szemléletű urak hátráltatták, de a koncentráció megvalósulásában meggátolni nem tudták, mert célkitűzéseit meggyőző érvekkel bizonyította, hogy mit jelent a nemzetgazdaságnak a kohászati ipar nagyarányú fejlesztése. Az iparfejlesztést széthúzó erők csökkenőben voltak, ahogyan a kohászati koncentráció kedvező gazdasági hatásai pénzügyileg jelentkeztek. Borbély baráti köre egyre bővült és elismerték munkásságát, elismerték 442
