Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Déri Miksa
III. RÉSZ Déri Miksa Zipernowsky idősebb munkatársa, Déri Miksa 1854. október 27-én született Bács községben, a régi Bács-Bodrog megye egykori székhelyén. Műszaki tanulmányait a budapesti József Műegyetem mérnöki szakosztályán kezdte meg és a bécsi műegyetemen fejezte be 1877-ben mint vízépítőmémök. Mérnöki működését 1878-ban az akkori m. kir. közlekedési minisztérium folyamszabályozási hivatalában kezdte meg; 1882-ig a budapesti és a szegedi folyammérnöki hivatalban dolgozott, ahol a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak tervezésén működött közre. Már ekkor érdeklődött az elektrotechnika iránt és e tárgykörben tanulmányokat is folytatott. Ezért 1880-ban a Párizsban rendezett elektrotechnikai kiállításra őt küldte ki a minisztérium (247., 14. p.). Zipemowskyval még az első elektrotechnikai próbálkozások idején ismeretséget kötött. A Ganz-gyár villamos osztályának igen eredményes 1882-i üzleti éve lehetővé tette Zipernowsky számára, hogy munkatársul hívja meg az általa kitűnő munkaerőnek ismert Déri Miksát, aki a meghívást örömmel fogadta. Közös munkájuk első eredménye a Németországban is (1883-ban) szabadalmaztatott öngerjesztésű váltakozóáramú generátor volt (30. ábra). A gerjesztőáramot a gép álló armatúrájában indukált váltakozóáramból nyerték, amely a tengelyre szerelt kis szeletszámú kommutátoron át egyenirányítva jutott a forgó mágneskerékbe. Az 1886-i szabadalmukban ezt a gépet a feszültség önműködő szabályozására alkalmas szerkezettel egészítették ki: a mágnestekercseket az armatúra-segédtekercselésben indukált és az áramváltó szekunder áramával módosított feszültségről gerjesztik a kommutátoron keresztül; az áramváltó primer tekercsén át a terhelési áram folyik. (41. ábra.) Ilyen öngerjesztésűgenerátorokat 150 LE teljsítménvig gyártott a Ganz-gyár. Hátrányuk az volt, hogy nem voltak alkalmasak párhuzamos járásra, ezért több áramfejlesztő egységgel működő erőművekben vissza kellett térni a külön gerjesztődinamós rendszerre (226., 358). Mindegyik öngerjesztésű váltakozóáramú gép alkalmas volt minden további nélkül szinkronmotor üzemre. Ilyen szinkronmotort tüntet föl a 42. ábra; hasonló szinkrongépeket egy fázisra 4 pólusban 1/2, 1, 3 és 5 LE, 6 pólusban 22 Műszaki nagyjaink II. 337
