Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Gohér Mihály: Zipernowsky-Déry-Bláthy, a transzformátorrendszer három magyar feltalálója

16. ábra

Aiígol tudósok Pouchainhez intézett üdvözlő távirata (1892)

kisebb villamosmű is épült a vízesés kihasználására, Tivoli utcáinak világítása céljából. Ez a berendezés azért történelmi jelentőségű, mivel Gaulard és Gibbsféle sorosan kapcsolt szekunder generátorokkal létesítették a Ganz-gyári rendszer bevezetése előtt (226., 119. p.).

(Becs volt a második főváros, amelyben a Ganz-gyár nagyobbszabású villamos erőművet létesített a transzformátorrendszer alapján, megalapítva a Wiener Union-Bankkal és a Magyar Földhitelbankkal együtt az Internationale Elektrizitäts-Gesellschaft-ot, amely 1889-ben jogosítványt kapott Bécsben villamoserőmű felállítására. E vállalkozás élén mint vezérigazgató Déri Miksa állott. A gyár a mű első kiépítési fokozatához egy 300 Le és három 600 Le egységteljesítményű egyfázisú gépcsoportra még 1889-ben megbízást kapott. A gyors fejlődésnek indult villamosmű hamarosan Európa legnagyobb ilyen létesítményei közé tartozott (ld. 49. ábra). Amikor Bécs városa 1908-ban megváltotta a művet, az áramfejlesztő gépek összteljesítménye 16 000 Le, a kábelhálózat hossza 410 km volt.

A budapesti villamos művek kiépítése ugyanebbe az időbe esett. A főváros 1892-ben két vállalatnak adott koncessziót áramfejlesztő telepek létesítésére:

300