Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Manndorff Béla: Tóth László

Felsővezeték hosszirányú felfüggesztése (Tóth László sajátkezű vázlata)

késztette Tóth a sűrítőjét, melyet a hajtómotor pajzsára függőlegesen szerelt rá. A henger átmérője 85 mm, a dugattyú lökete 100 mm volt. A forgattyú karja a hajtómotor tengelyvégére kúposán volt ráillesztve. (A régi motoroknál a tengely véget ki kellett fúrni és ebbe — felmelegítése után —- egy kúpos toldalékot helyeztek be; a zsugorodási erő elegendő volt a biztos megfogáshoz.)

A hengerfedélben voltak a szívó- és'nyomó szelepek elhelyezve. A levegőt a forgattyú körül levő kartertokon keresztül szívták, így abban kis depressziót létesítve, megakadályozták, hogy a henger a benne levő olajat kinyomja.

Mivel a Böcker cég a sűrítő szabadalmát megvette, összesen csak 50 db sűrítőt gyártott a Láng gyár, amelyek hibátlanul működtek és nagy megtakarítást eredményeztek. Bár ebből a kis légsűrítőből az akkor uralkodó helytelen gazdaságpolitikai szempontból több nem is készült, ez volt az első ismert gyorsforgású sűrítő és így Tóth László méltán dicsekedhetett azzal, hogy légsűrítője megalkotásával úttörő munkát végzett.

Sajnos erről a kis légsűrítőről sem összeállítási rajz, sem méretezett részletrajzok nem maradtak fenn.

4. Munkavezeték szerelő és vizsgáló toronykocsi

A Warchalowsky és Eissler R.T. gyárában a Tóth László által szerkesztett munkavezeték-szerelő toronykocsikat az osztrák államvasutak rendelésére 1925—1926-ban gyártották és 1926 nyarán tartották az első próba járatokat az Innsbruck—Bludenzi pálvaszakaszon.

270