Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Kandó Kálmán
2. ábra A Yal Teliina-vasút négytengelyű, 500 LTC-s villamos motorkocsija áram szabja meg, ami jelen esetben 3 kV-ra adódik. Kandónak sikerült mind a motorok, mind a készülékek szigetelését erre a feszültségre az igényeknek teljesen megfelelően megoldania, ami tekintettel az akkor még teljesen ismeretlen feladat újszerűségére, igen nagy eredmény volt. A Val Teliina-vasútnak — kezdetben kísérleti jellegű — villamosításakor a Ganz és Társa Villamossági Gyár a szerződés értelmében először 10 motorkocsi és 2 mozdony szállítására kapott megrendelést. A 10 motorkocsi* közül 5 szalonkocsiként volt kiképezve, amelyek a gyorsvonatokat továbbították, a másik 5 motorkocsi, 5—7 személykocsit vontatva, első és harmadik osztályú berendezésével, a személyvonati forgalmat látta el. A motorkocsi két forgózsámolyának 2—2 tengelyét, különleges csuklós hajtószerkezet segítségével, egy-egy forgóáramú motor hajtja. A motor állórésze a rugózott forgóvázra van erősítve, forgórésze az állórész pajzsában van csapágyazva, így a teljes motor rugózva van. A forgórész tengelye üreges, üregén a kerékpár tengelye halad át. Az üreg furata olyan méretű, hogy a kerékpártengely, a hordrugók játékát követő motortengely üregében, szabadon mozoghat. Mindegyik forgózsámolyra egy nagyfeszültségű 3000 V-os és egy kisfeszültségű 300 voltos motor van felszerelve. A kisfeszültségű motorok csak az első, a 32 km/ó sebességi fokon alkalmazott kaszkád kapcsolás alkalmával szerepelnek, jelesen az indításkor és mindaddig, amíg az első sebességi fokon vontat* Lásd a 2. ábrát. 184
