Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Mechwart András
kívül munkabíró, a molnárok főképpen azért szeretik, mert egyszerű, könnyen és gyorsan szerelhető. Mechwart és a Ganz-gyár kitűnően használható géppé tették [19], [20], [29], [40], [79], [80], [93] a hengerszéket. Ennek a nagyszerű tevékenységnek is köszönhető, hogy a magyar malomipar világhírűvé lett. A Ganz-gyár fejlődése is összefügg — egyebek mellett — a nagyarányú hengerszék-gyártással. Mechwart halálának évében (1907) gyártották a 30 000. hengerszéket (23. ábra) [28]. A hengerszékek gyártása többször átsegítette a gyárat a gazdasági válságok hullámvölgyén. A forgó eke A gépes szántás kezdete A gépvontatású ekéknél két félét különböztetnek meg: az egyik a közvetlen, a másik a közvetett vontatású eke. A tagolás tovább bővíthető aszerint, hogy a földművelés során milyen ekét használnak, de ez itt nem cél. A gépvontatású ekés szántás csaknem egyidős a gőzgép feltalálásával (1769). Az első gőzekét az angol Edgeworth szerkesztette és szabadalmaztatta 1770-ben [9]. Feljegyzések szerint e szerkezetnél az ekét közvetlenül a vontatógép után akasztották. Az 1780-as években állítólag Watt is foglalkozott a gépesített szántással. E kísérleteknek elsősorban az ad jelentőséget, hogy felismerték a gőzgép alkalmazhatóságának sokoldalúságát. A XIX. század közepéig csak Angliában több mint 30 féle gőzekés szántással foglalkoztak. Ezek közül kiemelkedik 1830—35 táján Heathcoat és Tweedale próbálkozásai, akik az eke közvetett vontatásával kísérleteztek. Ez a munka csak kísérlet maradt, mert a használható közvetett vontatású szántást 1855-ben John Fowler és James Howard valósították meg. Ezt azonban megelőzték Fowler sikeres munkái, melynek során kipróbálta a sodronykötelet (1848), tökéletesítette az ún. horgonykocsit (1852) és megszerkesztette a kötélgombolvítót. Fowler rendszerénél a kötelet egy gőzgép mozgatja. A sodronykötél háromszöget alkot, amelynek csúcsain a gőzgép, a horgonykocsi és a kötél vezető csiga voltak. A gép és a horgonykocsi közötti háromszög befogón — oda és vissza — az eke haladt. A folyamatosságot a gőzgép előrehaladásával érték el. Ugyancsak az angol Savori találta fel és alkalmazta először a két gőzgépes szántást (1863). A két gép felváltva húzta maga felé a talajművelő eszközt. 1881-ben az angol Marshall-cég, Ceresa szabadalma alapján, használható közvetlen vontatású gőzekét készített. Ezekből néhány év alatt számos példányt gyártottak, sőt exportáltak is. Fowler is hamarosan áttért a kétgépes rendszerre. Az ő gépei 1870-ben hazánkba is eljutottak; az elsőt a béllvei uradalomban próbálták ki. 130
