Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Mechwart András
14. ábra Két szíj tárcsával hajtott, kettős hengerszék (Mechwart-szabadalom) „Ha a hengerszék mindkét oldalán a külső hengertengelyeken át egy-egy gyűrűt felhúzunk és megfeszítjük, akkor a csapágyak nagyfokú káros súrlódását a gyűrűk megakadályozzák. A gyűrűk természetesen együtt forognak a tengely végekkel és így a csapágyak súrlódását a hengertengely és a gyűrű súrlódásos gördiilése helyettesíti”, [h.m. Nr. 37.]. A gyűrűs hengerszékben [60], [64], [76] három darab henger dolgozott (15. ábra). A középső (B) henger mereven esapágyazott. A felső (A) és az alsó (C) hengerek viszont elmozdíthatóak voltak. A külső hengerek csapjaira mindkét oldalon gyűrűt húztak. Ezt úgy valósították meg, hogy az (F), (G) és (H) csapokra görgőket erősítettek. A középső görgőhöz (K) segédgörgő támaszkodott. Igv a (J) gyűrű a külső görgők és a segédgörgő érintővonalára illeszkedett. Az őrlésnél keletkezett csapnyomásokat tehát a gyűrűk átvették. A felső hengert a (D) körhagyóval és az (A) karral állították. Az egyenlő őrlőnyomás érdekében a középső hengert az (L) csigakerék és az (31) fogazott szelvény segítségével feszítették. Az alsó hengert — az egyenlő alsó-felső nyomás érdekében — az (0) ellensúllyal nyomták a felső hengernek. A meghajtótárcsát a középső henger tengelyére erősítették. A hengerek közötti sebességkülönbséget n}Tílfogazású homlokfogaskerekekkel valósították meg. Az őrlendő anyagot etetőhenger adagolta. Az őrleményt átvezethették egymás után a felső és alsó őrlőréseken, vagy szétosztották és ktilön-külön aprították. Jól látható a gyűrűs hengerszék szerkezete a 16. ábrán. A kép a müncheni „Deutsches Museum”-ban kiállított gépet ábrázolja, amelyet a Ganzgyár adományozott az intézménynek. A különböző átmérőjű hengerekkel ellátott gép ugyancsak Mechwart szabadalma (valószínűleg a 12. sz. szabadalom). Niedermayer Adám 1883-ban így ír: „A Németországban — leginkább rozsőrléshez — legtöbbször alkalmazott simára őrlőhengerszék a XXVI. tábla, 1., 2., 3., ábráiban van előtüntetve . . .” [76: 244. p., 17. § ] Ebből a fogalmazásból egyaránt következtethetünk arra is, hogy a gépet a német malom gépgyárak is gyártották, de arra is esetleg, hogy e hengerszékeket Németországba a Ganz-gyár szállította. A gép részletes leírását itt mellőzzük, de bemutatjuk a hengerszék két képét (17. és 18. ábra). 124
