Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Mechwart András
Mi a magyarázata e nagyszerű fejlődésnek ? S mi jellemzi Mechwart munkamódszerét ? Bánki Donátra hivatkozva adunk választ a kérdésekre [2; 13—18. p.]. Mechwart mindenkor technikai önállóságra törekedett. Tapasztalatai meggyőződéssé érlelték azt a megfigyelését, hogy a gyár csak akkor érhet el jó eredményeket, ha nem frázisokkal övezett minta szerint dolgozik, hanem önálló alkotásokra és újításokra támaszkodik. Ennek jegyében gyártási ágként igyekezett olyan gyártmányokat választani, amelyek lehetővé tették a tömeges gyártást és piacot is biztosítottak. Az üzleti ellenfelet igyekeztek azzal is háttérbe szorítani, hogy a Ganz-gyárból csak kiváló minőségű termék került ki. Mechwart mindig nagyra becsülte a gyár szerkesztőirodáját és mérnökeit. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a technikailag képzetlen üzletemberek és pénzügyi szakemberek a műszakiak munkáját ne irányíthassák. Az emberekben megbízott, de jól megválogatta munkatársait. Sok munka, siker és gond, de az idő meg nem állt. 1899-ben Mechwart 65 éves és ebből 40 évet töltött a Ganz-gyár szolgálatában. A jubileum egyben a nyugállomány kezdete. Az évfordulón rendezett ünneplés méltó elismerése volt a 40 éves, másokéhoz alig hasonlítható munkásságnak [24], [33], [41], [54], [52], [51], [44], [66]. Mechwart nyugállományának éveit forgó-ekéjének tökéletesítésével töltötte. A gyárat nem tudta elhagyni, mint szakértő továbbra is a Ganz és Társa szolgálatában maradt. A hengerszékek sora A Ganz-gyár Wegmann hengerszékének gyártásjogát 1874. augusztus 31-én vásárolta meg [7; 51. oldal]. Azonban ez a gép nem volt alkalmas a sorozatos gyártásra. Főképpen azért nem, mert a hengerek porcelánból készültek, s ezek a hengerek viszonylag gyorsan tönkrementek. A porcelánhengereket nem lehetett rovátkolni. Ráadásul abban az időben a porcelánhengerek hazai gyártása is műszaki nehézségekbe ütközött. Kérdezhetjük: mit köszönhetünk tehát a hengerszékszerkesztő Mechwartnak ? Csak a lényeget tekintve a következőket [74; 4. oldal]: a) a porcelán hengereket kéregöntésű acélhengerekkel helyettesítette; b) a hengereket az erre a célra szerkesztett géppel rovátkolta; c) a hengerszéket burkolattal látta el; d) megalkotta a hengerpár rugós összeszorítását. Figyelemreméltó, hogy a hengerszékek lényege Mechwart óta máig sem változott! A malmi hengerek felülete kétféle: rovátkolt és sima. A rovátkolt hengereknél a rovátkák száma, alakja és ferdesége az aprított őrleményfajta szerint vál120