Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
utáni évtizedekben. (19, 87) Utóbb ez a kategória a gazdasági helyzet nyomása alatt szinte teljesen megszűnt. Külföldön ma is kiterjedt gyártás folyik különböző nevek alatt. (13, 35, 37, 46, 51, 70 stb.) Ugyanis ilyen kettős átömlésű lapátkerekes turbinát, Michel ausztráliai mérnök már korábban szabadalmaztatott, de a lényeges szerkezeti kialakításra szabadalma nem terjedt ki. Bánki elméletileg megállapított szerkezeti vonatkozásokat tartalmazó szabadalmi bejelentését az ilyen szerkezeteknél szokásos kombinációs szabadalom alakjában Németországban, Angliában és Franciaországban is érvényesítette és így t. k. egy világszabadalommá tette. De éppen mint kombinációs szabadalom, utánzatokkal megkerülhető volt. Egy Bán ki-turbina kisminta, a technika mesterműveit gyűjtő müncheni Deutsches Museum anyagában található (12. ábra). A Vaskapu vízierőmű terve Míg Bánki egyéb alkotása és működése, akár a Bánki-motor akár a karburátor, vagy a gőzturbina elméleti és gyakorlati kutatásai, vagy akár a vízturbinája, mind olyan eredményekre vonatkozik, melyek gyümölcsei az elmúlt félévszázadban megértek, addig ez a terv, a Vaskapu-terv, nem a múlté, hanem a jövőé ! A Vaskapu-vízierőmű olyan méretű elgondolás, amely születésekor 1918-ban szinte egyedülálló volt, de ma is lenyűgöző [128]. A nagy vízi létesítmények terve abban az időben még nem volt magától értetődő és ilyen méretű elgondolás perspektíváját megragadni, Bánki kimagasló műszaki zsenialitása kellett. A terv teljesen reális volt. Elsősorban a hidrológiai adatok ma is változatlanul ugyanazok, a helyszíni viszonyok Vásárhelyi Pál vizsgálatai és adatai alapján vétettek figyelembe és így keletkezett" egy 615 000 LE = 455 000 kW teljesítményű 11,6 m átlagos esésre előirányzott, két részből álló erőmű terve. A 41 db, egyenként 15000 LE teljesítményű háromszoros ikerturbinából 11 db a jelenlegi hajózó csatorna lezárásában tervezett ,,A” gépházban, a vízfolyással párhuzamos tengely elrendezéssel, 30 pedig a ,,B” gépházban, a szikiapad elnyúlásának jó kihasználásával, a vízfolyásra merőleges tengelyelrendezéssel volt tervezve. Fordulatszám 125, elég magas a közvetlen kapcsolt generátorokhoz. A hajózás kérdését kamara zsilip oldja meg (13. ábra). A meder teljes lezárására még a ,,C” zsilipmű szolgál, mely a ,,B” telep (14. ábra) turbinái között tervezett esésnövelőkkel együtt a legnagyobb árvizek átengedésére is megfelel. A 11,6 m esést természetesen az erőmű és a zsilipmű által megvalósított duzzasztással érte el. A Bánki-terv ebből a szempontból is jellegzetes. Abban az időben vízierőmüvek leginkább az ún. csatornás erőművek típusát mutatták. A Bánki-terv talán az első nagyméretű folyami erőmű. Ilyen folyami erőművek bizonyos elvi kategóriákba kerülnek az árvízszint és a duzzasztási szint viszonya szerint. Bánki tervében a duzzasztás nagyobb mint az árvízszint, de csak 74
