Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Hankóczy Jenő
A Gabona- és Lisztkísérleti Állomás létrehozása (1926—28) előtt hazánkban nem gyűjtötték rendszeresen a búzára és lisztféleségekre vonatkozó adatokat. Az első feladat tehát a rendszeres adatgyűjtés megszervezése volt. Az ország területét négyzetes hálózatra osztották (22. ábra). Az osztóvonalak távolsága 11 km volt. Az ország területén 706 helyről mind a nemesített, mind az ősi magyar búzákból 6—6 kg-os mintákat kértek. Az első évben 1928-ban több mint 1200 db mintát gyűjtöttek. Az ősi magyar és a nemesített 22. ábra A megfelelő búzaminták összegyűjtése céljából Hankóezvék négyzetes részekre osztották az országot fajták közel fele-fele arányban oszlottak meg. Minden mintán 23 tulajdonságot állapítottak meg. Lzek közül legfontosabbak: hektolitersúly; az 1000 szem súlya, szemtermés 1 kát. holdon; nedves sikér; száraz sikér; tészta ellenállás; tészta nyújtás; vízfelvevőképesség. Az adatgyűjtést 6 ... 7 évre tervezték. 1928. évben az 1 kát. hold földről betakarított szemtermést a 23. ábra szemlélteti. A római számokkal és kisbetűkkel feltüntetett jelzetek a régi (1885) bécsi tőzsdei körzetszámokat közük. A nemesített búzák k. holdanként átlag 302 kg-mal több termést adtak, mint a régi magyar búzák. A hektolitersúly és az 1000 szem súly is hasonló összegezett eredményt mutat (1928): 34* 531
