Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Hankóczy Jenő
siker, annál nagyobb gömböt eredményez vizsgálatkor. Ha kísérlet közben a sikérgömb felpattan — ez viszont különösen gyengébb minőség esetén gyakori —- akkor a vizsgálatot elölről kell kezdeni. Az idő múltával rájöttek, hogy Liebermann készüléke nem eléggé megbízható. E mellett a vizsgálati eredmények nem a liszt jóságát (,,sütőképességét”), hanem annak csak egyik összetevőjét a sikér tágulását mutatták. Kísérleteztek a sikér megsütésével is. Meghatározott mennyiségű tésztából síkért mostak; a síkért gömböcskévé formálták és megsütötték. A „sütemény” alakjából és térfogatából következtettek ninőségére. Azonban ez a vizsgálat sem bizonyult hasznavehetőnek. Robine vizsgálati módszerének megalkotásánál feltételezi, hogy a liszt minősége és a gliadin-glutenin (fehérjefélék, a sikér alkotói) aránya között összefüggés van. Az eljárás létrehozója a tésztát meghatározott ideig híg ecetsavban gyúrta, majd az oldat fajsúlyát megmérte. Ebből az adatból — a szerző által összeállított táblázatból — leolvasható, hogy bizonyos lisztmennyiségből hány kilogramm kenyér készíthető-süthető. Balland bebizonyította, hogy Robine adatai tévesek és nem fedik a valóságot. Girard és Fleurent lényegében Robine nyomdokában jártak. Ugyanis mindketten a síkért alkotórészeire bontották és az alkotórészek arányában vélték megállapítani a minőséget. Girard vizsgálataihoz 105°C-on szárított síkért használt, Fleurent viszont nedves sikérrel dolgozott. Az utóbbi kutató munkája során helytelen útra tévedt. Feltételezte, hogy a gliadin és glutenin mellett még konglutin is van a sikérben, holott csak az első kettő alkotja anyagunkat. Sem Girard, sem Fleurent módszere nem bizonyult helyesnek. Kosutány Tamás (1848—1915) a tésztát vizsgálja. Az utóbbi célra Rejtő Sándor (1853—1928) papírszakítás céljára alkotott készülékét használja Kosutány. A részben módosított készülékén (4. ábra) tésztahúzó és lyukasztó kísérletek végezhetők. A Kosutány-féle vizsgálatok nagy gyakorlatot és óvatosságot igényeltek, mert a tésztafelület kismérvű száradása is hamissá tette az eredményt. Ettől függetlenül a készülék a tészta minőségét állapítja meg és nem a sikérét. Az eredményből nem következtethetünk egyértelműen a süthetőségre [2]. Ha végigfutunk a fentiekben leírt nevek során, megállapíthatjuk, hogy a magyar teremtőerő 1904-el lezáródó korszakban is jelentősét alkotott. Pékár, Liebermann, és Kosutány munkásságának nem 'is lehetett volna méltóbb folytatódása, mint Hankóczy Jenő alkotásainak sora. De beszélhetünk-e folytatásról? Csak részben, mert az összefüggés csak nemzeti-földrajzi síkon van meg, egyébként a szó szoros érteimében folytatást nem említhetünk. Hankóczy életműve — a liszt vizsgáló műszerekre vonatkoztatva — páratlan, önálló, másokéhoz nem hasonlítható. 505
