Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Haggenmacher Károly

arra, hogy a hengerszék, a síkszita és bizonyos mértékig a daratisztítógép is gyárainkból indult el az egyetemes malomipar javára. Az sem vitatott, hogy az említett gépek nálunk érték el az addig nem látott színvonalat. De nemcsak a malmi vezérgépek fejlettsége hatott a külföldre, hanem malmaink munkafolyamatainak fejlődése is. Annakidején a budapesti malmok munkáját számos külföldi szakember tanulmányozta. Az elért eredmények nem egy ember ügyességének és rátermettségének gyümölcsei. De nagyszerű malmi munkafolyamataink tökélyre emelésében Haggenmachernak is része volt.

A síkszita igen gyorsan elterjedt az egész világon. Jellemzésül álljon itt a következő adat: 1888 júniusáig, tehátkb.

1 év alatt, 200 db síkszitát gyártottak. Ez az eredmény még mai szemmel nézve is elismerésre méltó. Milyen vállalkozási kedv jellemezte ezeket az embereket? Hiszen tudták, hogy a gépnek — például a hajtóműnek — hibái voltak. De nyilvánvalóan az elért eredmények és a növekvő igények egyaránt sarkalltak a nehézségek leküzdésére. Ezekkel magyarázható, hogy néhány év alatt a síkszitának több változatát elkészítették. S e nagyiramú munkának az érdemi részét Haggenmacher Károly végezte.

1887 óta a síkszita nélkülözhetetlen gépe a malomiparnaK. A szitálás lényege máig sem változott. A napjainkban épített szitákból is kétféle anyag ömlik ki: az egyik az, amely a szitákon átesett (átesés), a másik viszont nagy mérete miatt túlhaladt a szitán (átmenet). Nem változott az sem, hogy az őrlemény, fentről lefelé, egyik keretből a másikra vándorol. Az új sziták mozgásjellemzői (sebesSzellőzővel ellátott centrifugális <laratiszt(tógép

23. ábra

493