Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Haggenmacher Károly
Szitált anyag őrölt derce őrölt derce A kiszitált liszt mennyisége 43% 50,5% Ezek és a többi ismertetett eredmény elemi erővel hatott a szakemberek körében. A kedvező hatás nem maradt el. Rövid néhány év alatt több száz darab szitát gyártottak és helyeztek üzembe. A síkszitát, mint említettük, számos szabadalom védte. Ennek ellenére a külföldi gyárak megkeresték a szabadalom megkerülésének módját. Rövid idő alatt számos síkszita-változat készült. Ez a lázas fejlődési iram a hazai gyárakat is állandó fejlesztésre késztette. A Ganz-gyár 1896-ban már háromféle síkszitát gyártott [6]. Sorrendben a második síkszita (10. ábra), lényegében azonos az előzővel. A gép meghajtása azonban már a szitaszekrény-, illetve a padló alatt van. így a gép jóval egyszerűbbnek látszik, bár a két szita lényegében és műszaki jellemzőkben azonos. A 9. és 10. ábrákon bemutatott síkszitak teljesítőképességei: Töret őrölt dara őrölt derce őrlemény 2000—2500 kg/ó 1400—1600 kg/ó 1000—1200 kg/ó A keretek száma 7 db 7 db 7 db Keretméret 3,3 X 1,4 m 3,3 X 1,4 m 3,3 X 1,4 m Az egykori ismertető szerint egy szitaszekrénybe max. négyféle őrleményt engedhettek. A négyféle anyag mennyisége nem haladhatta túl a fenti értéket. Ha ismételten megnézzük a 9. ábrát, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyensúly és a szitaszekrény súlypontja vízszintes irányban nincs egysíkban. Mozgás közben tehát egyenlő nagyságú, ellentétes értelmű és egymástól meghatározott távolságra levő erők nyomatéka vette igénybe a szitaszerkezetet. Erre a hátrányra mihamar rájöhettek. Ezt bizonyítja all. ábrán látható szitaszerkezet. Itt a meghajtószerkezet és az ellensúly már . a szitáló szekrényt két fele között van” [6: 121. p.]. Ez a megoldás és az új felfüggesztési mód megengedte azt, hogy a szitát kis állványba építsék. Az is újítás volt, hogy az állványra kis közlőművet szereltek, amelynek szabadon-forgó tárcsája révén a szitát bármikor megindíthatták vagy leállíthatták. Az új hajtómű miatt a keretek méretét 1,5 X 1,5 m nagyságúra változtatták. A szitát már négynél nagyobb számú őrleményfajta egyidejű szitálására is ajánlották. Egy szekrénybe — a megosztás miatt — 12, 16 vagy 20 keretet építettek. A legelsők közül való az a szita, melyben három szitáló és két gyűjtőkeret dolgozott [10]. A szitával töretét osztályoztak. A célkitűzés szerint a bevezetett őrleményt hét részre osztályozták, ezek: a) goromba átmenet; b) kétféle dara; 478
