Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Haggenmacher Károly
között csupán az a különbség, hogy a hengert öt-, hat, vagy nyolcoldalú hasábbal helyettesítették. A hasáb lapjaira egyforma vagy különböző nyílásméretű szitákat erősítettek. A sziták nyílásai munka közben betömődnek. Ennek elkerülésére számos tisztítási módot kerestek és alkalmaztak. A centrifugál szita lényegében ugyancsak hengeres alakú, melyben lapátos verő-dobó szerkezet forog. A szitaköpeny és a verő-dobó szerkezet között sebességkülönbség van. Ha az utóbbi gépek fejlődésének lényegét elemezzük, akkor az látható, hogy javítás és újítás révén a szitafelületre vonatkoztatott fajlagos teljesítőképesség egyre növekedett. A fejlődés irama azonban már a múlt század második felében megtorpant. Az akkor ismert sziták teljesítőképessége a maximumig növekedett. Mivel egyre nagyobb és nagyobb malmokat építettek, a sziták számát is tetemesen szaporítani kellett. Bár a centrifugál szitákat emeletesen egymás fölé építették, mégis számos esetben a malom hosszában két emeleten sorakoztak. Szükség volt tehát olyan szitára, mely az épületből lényegesen kisebb alapterületet foglal el. Ezt az új eszközt Haggenmacher Károly a síkszita megalkotásával hozta létre. Haggenmacher Károly Haggenmacher Károly 1835-ben született a svájci Winterthurban. Szülei vagyonos emberek voltak, malmuk is volt. Már a nagyapja és apja is értett a malmászathoz. Elemi és polgári iskolát végzett, majd ipari szakiskolába iratkozott. Kitűnő tanuló volt. A műszaki pálya érdekelte. Tanulmányai befejezése után a winterthuri Sulzer nevű finommechanikus tanulójául fogadta. Nagymérvű rövidlátása miatt azonban ettől a pályától búcsút vett. így lett molnár-gyakornok a heideni malomban. Mint molnár, először Csehországban próbálkozott, majd bátyjával, Henrikkel együtt Magyarországra jött. A két fiatalember — feltehetőleg együtt és a szülők támogatásával — először malmok adás-vételével foglalkozott. Elhanyagolt malmokat vásároltak, azt kijavították és eladták. Nem tudjuk miért, de Károly, tevékenységét megszakítva haza költözött. Svájcban a gabonakereskedéssel foglalkozott. Siker azonban aligha kísérte törekvéseit, mert ismét hazánkba jött. Bár az is valószínű, hogy szíve irányította Budapestre. Tény, hogy 1869-ben nőül vette Szalay Gizellát. Ugyanebben az időszakban, a múlt század hatvanas éveinek vége felé, kinevezték az Első Budapesti Gőzmalmok R. T. műszaki és kereskedelmi igazgatójává. E tevékenységi körét csaknem 1921. augusztus 8-án bekövetkezett haláláig megtartotta. Haggenmacher Károly életműve műszaki alkotásaiban nyilvánul. Szabadal473
